A megelőző fél évben 6,5 százalékon látszott stabilizálódni az alkuval elérhető megtakarítások átlagos szintje. Szeptember-novemberre viszont már ismét 6,8 százalékon állt ez a mutató az OTP Ingatlanpont lakásértékesítési adatai alapján, ami 2020 ősze óta a második legmagasabb érték. A megelőző negyedév óta a legnagyobb, 0,8 százalékpontos bővülés a családi házaknál látszik (7,4 százalék → 8,2 százalék). Ennél csak kicsit alacsonyabb a növekedés a panelek esetében (4,2 százalék → 4,9 százalék), viszont a téglaépítésű lakásoknál hasonló mértékben, de csökkent a vevői alku lehetősége (5,2 százalék → 4,5 százalék).
Őszre – a fővárost leszámítva – minden településtípusnál javult a vevők pozíciója. Az átlagos alkuszint a községeknél lett a legmagasabb (8,5 százalék), és az előző negyedévhez mért növekedés is itt volt a legszámottevőbb (0,7 százalékpont). A kisvárosokban regisztrált átlagos alkumérték 7 százalék volt, a megyei jogú városoknál mért ugyan ennél alacsonyabb, 6,8 százalék, de a maga kategóriájában 2020 óta a legmagasabb. A főváros összképe az eladók erősödését mutatja, az elérhető ármérséklés átlagértéke csökkent (4,6 százalék → 4,1 százalék). Ám ez csak a hagyományos építésű lakások iránti keresletnek köszönhető, mert míg azoknál látványosan szűkült az alku (4,6 százalék → 3,7 százalék), addig a budapesti házak (7,1 százalék → 7,8 százalék) és panellakások (2,9 százalék → 4,6 százalék) árából is jóval többet beszélhettek le a vevők.
