Számottevőnek tekinthető a pénzügyi tranzakciós illeték növeléséből adódó többletbevétel, itt közel 170 milliárd forinttal vár többet a kormány a 2024-es bevételhez képest.
A szektorális adók közül a kiskereskedelmi adóból várt bevétel tovább emelkedik (12 százalékkal), amely cél elérését a platformüzemeltetők újonnan bevezetésre kerülő adója is támogathat. Egyes egyéb adónemekből a tervezett bevétel csökkenni fog (pl. biztosítási adó, Robin Hood adó).
Jelentősnek mondható még a regisztrációs adó 78 százalékos (!!) növekedése, amely az elektromos gépjárművekre vonatkozó adómentesség kapcsán mindenképpen felvet érdekes kérdéseket.
Végül Bagdi Lajos hozzáfűzte, hogy mind a rezsivédelmi kiadások, mind a honvédelmi kiadások velünk maradnak, bár minimálisan csökkennek a 2024-es költéshez képest. Ez azonban csak mindösszesen 80 milliárd forinttal segítheti a költségvetést a Niveus Consulting Group számításai szerint.
