A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, amelyek csökkentik az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segíthetik a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet.
Ez a fajta kettős hasznosítás elterjedése egyaránt támogatja élelmezés- és energiabiztonságot. Magyarországon a szélenergia és a mezőgazdasági tevékenységek kettős hasznosításával lehet a leggyorsabban és legegyszerűbben ezt a kettős célt megvalósítani, illetve támogatni a talajvédelmi és biodiverzitás megőrzési programok (pl. EU Biodiversity Strategy for 2030) eredményességét.
Megbízható bevételt jelentene a gazdáknak a szélenergia
Magyarország, ha a földhasználat felől vizsgáljuk, agrárország: a KSH 2021-es adatai szerint területének 45 százaléka szántó, 8 százaléka gyepterület. Sokan élnek mezőgazdasági művelésből (a foglalkoztatottak majdnem 5 százaléka), ám ez a klímaváltozás hatásai miatt évről-évre egyre kiszámíthatatlanabb jövedelmet jelent számukra. A mezőgazdasági területek kettős használata (energetikai és agrár-jellegű) jól tervezhető extra jövedelemhez juttatná a gazdálkodókat.
A szélenergia és a mezőgazdaság azért is jó párosítás, mert egy-egy szélturbina kevesebb mint 500 négyzetméter földterületet foglal el, ami összességében nagyságrendekkel lehet kevesebb, mint amennyi egy naperőműhöz szükséges. A gazdáknak lehetőségük van arra, hogy a turbinák tövéhez közel veteményeseket ültessenek és állatokat legeltessenek, és így a turbina közvetlen környezetében lévő földterület akár 95 százalékát kihasználhatják.
