A Coface hitelbiztosító immár nyolcadik alkalommal készítette el, a Coface CEE Top 500 címet viselő éves tanulmányát a kelet-közép-európai régióban működő 500 legnagyobb vállalatról. „A rangsor alakulása is jól tükrözi az elmúlt év gazdasági feltételeit, márpedig a tavalyi esztendő sikeresnek mondható. A térség gazdaságai lendületet kaptak a munkanélküliség csökkenése és a bérek emelkedése által fűtött belföldi keresletnövekedésből, valamint a beruházások legtöbb országban tetten érhető bővüléséből. A térség legnagyobb kereskedelmi partnere, az 1,6 százalékos GDP-növekedést felmutató eurózóna fokozatos talpra állásának köszönhetően kedvező exportadatok jelentkeztek, és az EU-források is jelentős mértékben járultak hozzá a vállalatok erősödéséhez – jelentette ki Katarzyna Kompowska, a Coface kelet-közép-európai régióigazgatója. – Ennek eredményeként a legjobb 500 vállalat bevételnövekedéssel és stabil munkavállalói létszámmal fejezte be a 2015. évet” – tette hozzá.
A kelet-közép-európai társég 500 legnagyobb vállalata 4,2 százalékkal 593 milliárd euróra növelte éves árbevételét 2015-ben, amit a nettó nyereség bődületes, 73,7 százalékkal 26,9 milliárd euróra történő ugrása kísért. A térség legnagyobb vállalatai továbbra is rendkívül jelentős munkaadók. Összességében a régió munkaerejének mintegy 4,3 százaléka koncentrálódik a Top 500 vállalatnál. Ez 0,5 százalékos növekedést jelent, ami természetesen pozitív hatást fejt ki a munkanélküliségi rátára.
A lakossági fogyasztás fűti a gazdaságot
A térség messze legnagyobb, egyben a legjelentősebb piaci szereplőknek is otthont adó gazdasága Lengyelország. Az erőteljes belföldi keresletnek köszönhetően viszonylag jól vészelte át a gazdasági válságot. A rangsorban összesen 167 lengyel vállalat szerepel, ámbár ez a szám kilenccel kevesebb, mint 2014-ben. A lengyel gazdaság 2014 óta stabilan 3 százalékos mérték feletti ütemben növekszik évről évre.
Kelet-Közép-Európában Csehország büszkélkedhet a legizmosabb, 4,5 százalékos gazdasági növekedéssel és az egész Európai Unió egyik legalacsonyabb, 5,1 százalékos munkanélküliségi rátájával. A cseh gazdaság a második helyet foglalja el a Coface rangsorában. Az állami beruházások a régi EU-büdzséből még hozzáférhető támogatások hatékony felhasználásával karöltve járultak hozzá a gazdaság bővüléséhez. A legnagyobb vállalatok listáján 71 névvel szerepel Csehország, méghozzá negyedik éve növekvő számmal. A társaságok összbevétele 3,1 százalékkal, nettó nyereségük pedig 16,9 százalékkal 4,9 milliárd euróra nőtt.
Magyarország ismét a dobogóra állhat, ám ezúttal veszített egy helyet. Az 500-as listán 69 magyar vállalat szerepel, ami néggyel kevesebb a 2014-es jelenlétnél. Ennek ellenére az összevetésben szereplő magyar vállalatóriások jelentették a legnagyobb arányú növekedést (13,8 százalékot) az összes kelet-közép-európai ország közül. A mostani harmadik hely alapja a 2012. évi recesszió óta mutatott stabil növekedési ütem (ami 2015-ben 2,9 százalékot ért el). A kkv-k körében inkább hullámzó a bizalom, és a várakozások sem annyira pozitívak.
Textil, olaj, autógyártás
Kelet-Közép-Európa 500 legnagyobb vállalatai által képviselt iparágak zömében is tetten érhető volt a felfelé mutató trend. A vizsgált 13 szektor közül 12 esetében nőtt az árbevétel az előző évhez viszonyítva. Erőteljes, 14,8 százalékos növekedést mértek a textil-, bőr- és ruházati iparban, de az autóipar és szállítási szektor is hozott 10,3 százalékot. A rangsorban hagyományosan a legjelentősebb szektor az ásványi kincsek, vegyszerek, petróleum, műanyagok és gyógyszerek szektora, hiszen még a legfrissebb elemzésben szereplő 500 vállalat közül is 111 tartozik ebbe a körbe. Ez ugyan az egyetlen olyan szektor, ahol az árbevétel visszaesése volt tetten érhető, ez a 8,3 százalékos csökkenés az olajválság számlájára írható.
A kedvező üzleti kondíciók kitartanak 2016-ban is. A Kelet-Közép-Európára vonatkozó 2016-os előrejelzés közel ugyanazt a képet mutatja, mint tavaly: a GDP becsült növekedési üteme 3,0 százalék lehet idén. A munkaerőpiac további javulása és az bizalom erősödése nyomán hangsúlyosabbá válik a háztartások fogyasztásának a GDP-növekedés elsődleges motorjaként betöltött szerepe” – tette hozzá Grzegorz Sielewicz, kelet-közép-európai vezető elemző. A beruházások a tavalyinál kisebb mértékben járulnak hozzá a bővüléshez az új EU-társfinanszírozású projektek lomha beindulása miatt, ami viszont az építőipar és más kapcsolódó szektorok teljesítményét fogja vissza. A külgazdasági helyzetet tekintve a kelet-közép-európai államok továbbra is aktív exportőrök maradnak, azonban a világkereskedelem lassulása hátrányosan érintheti kiviteli terveiket.
