A pandémia "példátlan válsághoz vezetett a kulturális ágazatban" - fogalmazott Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója a jelentés előszavában.
"Világszerte múzeumok, mozik, színházak és koncerttermek - az alkotás és a megosztás helyszínei - zárták be kapuikat. Sok művész helyzete tarthatatlanná vált, a válság veszélybe sodorta a kreatív sokszínűséget" - idézte a jelentést a The Guardian.
Bár a kulturális és kreatív ipar a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasági ágazata, közben az egyik legsebezhetőbb is, ráadásul többnyire kimarad az állami és magánbefektetésekből - írták A kreativitás irányelveinek átalakítása című 328 oldalas jelentésben.
Világszinten a kreatív ágazatokra fordított kormányzati kiadások a világjárványt megelőző években csökkentek, a pandémia alatt pedig az ágazatban dolgozók jövedelme és a foglalkoztatás is összeomlott.
Bár számos kormány és helyi önkormányzat vészhelyzeti támogatást nyújtott a pandémia által sújtott kreatív ágazatoknak, ezeknek az ágazatoknak a globális bruttó hozzáadott értéke 2020-ban 750 milliárd dollárral csökkent.
Az UNESCO jelentése felszólította a kormányokat, hogy a más ágazatok munkavállalóit megillető védelemhez hasonló védelmet nyújtsanak a művészeknek és a kulturális szakembereknek. A szervezet javasolta a kulturális dolgozók minimálbérének bevezetését, valamint a szabadúszók számára elfogadhatóbb nyugdíj és táppénz fizetését.
A pandémia kezdete óta "előtérbe került a digitalizálás, ami egyre fontosabb szerepet tölt be a kulturális produkciók létrehozásában, terjesztésében és a hozzáférésben. Ennek következtében az online multinacionális vállalatok megszilárdították pozíciójukat, és az internethez való hozzáférésben jelentősebbé váltak az egyenlőtlenségek" - emelte ki a jelentés.
A legtöbb művész számára azonban a digitális környezet nem biztosított elegendő jövedelmet szakmai karrierjének fenntartásához. A "streaming értékkülönbség" - a streamingplatform tartalomból származó haszna, valamint a tartalmat alkotók és az alkotásba befektetők bevétele közötti egyenlőtlenség - kezeléséhez beavatkozásra van szükség.
Mint Ernesto Ottone, az UNESCO főigazgató-helyettese rámutatott: az a paradox helyzet állt elő, hogy míg globálisan nő az emberek kulturális tartalom iránti igénye és tartalomfogyasztása, a művészeti és kulturális tartalmakat előállítók egyre nehezebben tudnak dolgozni.
"Újra kell gondolni, hogy hogyan alakítsunk ki fenntartható és befogadó munkakörnyezetet a kulturális és művészeti szakemberek számára, akik világszerte létfontosságú szerepet töltenek be a társadalomban" - idézte a lap Ottonét.
A jelentés arra is kitért, hogy a nemek közötti egyenlőség még távoli cél, pedig a kulturális és szórakoztatóipari ágazatokban a női munkavállalók aránya meghaladja a 48 százalékot.
A nők továbbra is alulreprezentáltak a vezetői pozíciókban, kevésbé férnek hozzá a közfinanszírozáshoz, és munkájuk sokkal kevésbé látható és elismert, mint férfi kollégáiké, miközben a koronavírus-járvány is aránytalanul nagy terhet rótt a női művészekre és kulturális szakemberekre - hangsúlyozta a jelentés. (MTI)
