A magyar és az európai növekedési adatok már a COVID-krízis lezárulta utáni „visszapattanási” időszakban is azt mutatták, hogy az európai nemzetgazdaságok túlnyomó része csak adósságbevonás révén volt képes látványos növekedést produkálni a 2020-ban kirobbanó pandémiát követő években. A növekedési dinamikát pedig az adósságleépítési és hiánycsökkentési törekvések miatti restrikciós jellegű költségvetési politika csaknem mindenhol gyengíti az öreg kontinensen (így nyilván hazánkban is). A bővülés lehetőségeit szintén korlátozza a tartós fogyasztási cikkek beszerzésének érthető lakossági elhalasztása. Drága gépjárművet vagy költséges szórakoztató elektronikai berendezést a háztartások csak elvétve szereznek be bizonytalan időszakokban, amely óvatos vásárlói alapállás különösképp vonatkozik a lakóingatlanok és nyaralók vásárlására. Ilyen időszakokban többnyire még a tehetős felső-középosztály attitűdjét is dominánsan a fogyasztási halasztás jellemzi. Ezen összefüggés a széles polgársággal nem rendelkező – a külhoni exportpiacok alakulásától hatványozottan függő – feldolgozóipari kivitelre szakosodott uniós félperifériákon fokozottan érvényesül.

Mitől is nőhetne a hazai gazdaság, ha a magyarországi export-enklávékban termelő német gyáripari óriások nyugati felvevőpiacai gyengén teljesítenek, sőt újabban felsejlik egy Kínával folytatandó vámháború lehetősége is, amely vészes prognózis a német autóipar eddigi középtávú növekedési pályáját is alapvetően kérdőjelezi meg. Eközben a magyar államháztartás – a költséges reptéri és távközlési vállalat-felvásárlási tranzakciókat leszámítva – restriktív jellegű immár bő két éve. A korábban a Modern Városok Program keretében meghirdetett infrastrukturális nagyberuházások túlnyomó részét a kormányzat illetékes szaktárcája felfüggesztette, ami a növekedési dinamikát éppúgy rontja, mint a lakossági fogyasztást tartósan mérséklő - a 2021 közepétől 2023 végéig Európa-bajnoknak számító - hazai élelmiszerinfláció és az újabban fokozódó ágazati különadók sora. Könnyű belátni az összefüggést: a magyar beruházási rátát rontó kormányzati intézkedések a jövő növekedési alapjait ássák alá.