A helyzet azonban még ennél is borúsabb: a magyar vállalatok nyereségük után 9 százalékos társasági adót fizetnek, munkavállalóik bruttó bére után pedig 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval támogatják az államkassza forrásait. Emellett iparűzési adót, extraprofit adót és számtalan egyéb adót is fizetnek a cégek. Ezek óhatatlanul is beépülnek a különböző termékek és szolgáltatások áraiba.
Habár Wagner törvénye, miszerint a közszolgáltatások iránti kereslet és az állami kiadások szintje a gazdasági növekedéssel arányosan nő, nem minden esetben bizonyul igaznak, mégis megfigyelhető, hogy a világ gazdaságilag fejlettebb részein az állam GDP-arányosan több adót szed be.
Adóbevételek a GDP százalékában
Forrás: UNU-WIDER, Our World in Data (2023)
A vélemények megoszlanak afelől is, hogy a nagyobb arányú állami költekezés a gazdag országok „luxusa”, vagy pont azért fejlettek ezek az országok, mert sokat invesztálnak pozitív megtérülésű közkiadásokba (pl. infrastruktúra fejlesztés, oktatás, K+F). A magas adók tehát nem szükségszerűen rosszak, a kérdés azok hasznosulása.
De igaz az, hogy sokat adóznak a magyarok?
Az államháztartás bevételei a GDP százalékában (2004-2023)
Forrás: Eurostat (2024)
Mint minden államháztartásnak, a hazainak is elsősorban az adókból és a járulékokból származik a bevétele. Emellett fontos forrás még a régiós szinten is kimagasló EU-s támogatás, de ezenfelül léteznek – kisebb arányban – egyéb bevételek is.
