Az uniós átlagnál 3,4 százalékponttal kisebb a magyar állam GDP arányos bevétele, de a 42 százalékos magyar szint lényegében megegyezik a többi visegrádi ország átlagával. Mozgalmas 20 év alatt jutottunk el idáig. Uniós csatlakozásunkkor nagyobb volt a magyar GDP arányos bevétel, mint régiós versenytársainknál, majd a 2006-os költségvetési konszolidáció céljából bevezetett kiigazítási (megszorító) csomag tovább növelte ezt. A 2010-es kormányváltást követő 5 évben újra megugrott a GDP arányos bevételek szintje (elérte a 48,4 százalékot), majd az évtized közepétől növekvő GDP ütemét nem követte a bevételek hasonló mértékű bővülése, így a húszas évek elejére már a visegrádi országok szintjén álltunk e tekintetben, egyre inkább távolodva az uniós átlag 46 százalékos szintjétől.
Kevesebb bevétel = kevesebb kiadás?
Míg a bevételeket tekintve átlagosak vagyunk a régióban, az ország GDP-jéhez képest a magyar állam költi a legtöbbet a visegrádi országok közül (GDP-jének 49 százalékát).
Államháztartási kiadások a GDP százalékában (2004-2023)
Forrás: Eurostat (2024)
Ezzel párhuzamosan 2016 óta minden évben mi halmozzuk fel a legnagyobb GDP arányos hiányt a V4-es országok közül, 2023-ban 6,7 százalékos deficitünkkel az unió második legnagyobb költségvetési hiányával rendelkező országa lettünk. A térségben kimagasló állami költekezés a közszolgáltatások színvonalán sajnos nem látszik. (GKI)
