A magyar kis- és középvállalkozások körében sokkal alacsonyabb a hitelfelhasználás, mint uniós társaiknál. Ugyanakkor Magyarországon a vállalati hitelek több mint fele a kkv-szektorhoz köthető, és ennek jelentős része támogatott konstrukció.

Elmondta, cél, hogy a kis- és középvállalkozói hitelek GDP aránya 2030-ra elérje a 20 százalékot a 2022-ben mért 11,8 százalékról, továbbá az, hogy az exportáló kkv-k aránya 2030-ra 7 százalékra emelkedjen. Hosszú távon a kkv-k fejlesztési stratégiája alapozza meg a vállalkozásfejlesztési politikát, amelynek fontos intézkedése között említette a termelékenység javítását, valamint a kkv-beruházások arányának növelését az összberuházáson belül.

A helyettes államtitkár az előadásában kitért arra, hogy a vállalkozások a hitelfelvételtől leginkább a magas kamatok miatt tartózkodnak. Ezt mutatja, hogy az általános kamatcsökkentésnek köszönhetően februárban jelentősen megnőtt az előző hónaphoz képest a hiteligénylések száma a Széchenyi Kártya Programban. 

Lukács Zsuzsanna beszélt arról is, hogy a magyar gazdaságpolitika jelenlegi célrendszere hat pilléren nyugszik, a kkv-k fejlesztésén, a bérkonvergencián, a megfelelő lakhatás támogatásán, az infláció elleni programon, az adócsökkentési politika folytatásán és a 150 gyár programon.

Részletezte, hogy a kkv-fejlesztésben kiemelt szerepe van a Demján Sándor Programnak, a Széchenyi Kártya Programnak, az áfa alanyi adómentességének, a KIVA-értékhatár emelésének, valamint az adminisztrációs terhek csökkentésének.