Az orosz–ukrán háború mesterségesen emelte meg az energia árát, mivel az áram ára a földgáz árához kötődik. Emellett a közel-keleti válság, a vörös-tengeri szállítási útvonal akadályozása pedig a Távol-Keletről származó termékek szállítási idejét, hajózási költségeit emelte meg nagyjából 50 százalékkal. Összességében tehát mindkét geopolitikai válság meglehetősen hátrányosan érintette ez energiaszektort – vélte Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke a Klasszis Média által szervezett „E”, mint energia című rendezvény panelbeszélgetésén csütörtökön. Szalai Gabriella, a Magyar Hőszivattyú Szövetség szakértője ezt annyival egészítette ki, hogy 2022 őszén, az energiapánik idején a fogyasztók elkezdtek a hőszivattyúk irányába fordulni, ami miatt megnőtt a lakossági rendelési idő. Az energiapánik csillapodásával viszont – tette hozzá – a termékek raktáron vannak, azaz náluk túlkínálat van a piacon.

Felvetődött, hogyan is áll a hazai villamosenergia-hálózat fejlesztésének helyzete. Emlékezetes, 2022 őszén a kormányzat általános visszatáplálási stopot vezetett be. Kiss Ernő felidézte, Palkovics László, az energiaügyekért is felelős akkori miniszter akkor azt nyilatkozta, nincs szükség teljes hálózati stopra, a szakembereknek kell eldönteniük, mely területeken lehet a napelemes rendszereket a hálózathoz csatlakoztatni. Azonban a következő Kormányinfón már a teljes országra kihirdették a visszatáplálási tilalmat.