Az elmúlt években, évtizedekben a fiatalokat a továbbtanulás felé terelte a társadalom. A munkáshitel ezen irányokkal szemben mást képvisel, hiszen csak azok használhatják ki, akik a középiskola után nem tanulnak tovább. Természetesen mindenki nem mehet főiskolára, de a fiatalok jelentős része számára ez egy fontos cél, ami nem összeegyeztethető a munkáshitel felvételével.
Havi 33-35 ezer forintos törlesztőrészlet: a teljes 4 milliós munkáshitel igénylésével járó kötelezettség sokak számára szintén megterhelő lehet. 150 ezres nettónál ez 20-30 százalék. Egy tipikus fiatal büdzséje mellé ez pedig már legfeljebb extra spórolással kicsengethető, főleg ha az albérlet, rezsi és élelmiszerárak mértékére tekintünk.
Az MNB figyelmeztet: a konstrukció sérülékeny fiatalokat vonz, fizetési gondokkal
A havi 33-35 ezer forintos törlesztőrészlet tehát sokszor a fiatalok jövedelmének jelentős részét elviszi, miközben alapvető megélhetési kiadásokra is szükségük van. Az MNB kimutatása szerint a konstrukció indulásától számított fél év után a Munkáshitellel késedelembe esők aránya (2,57 százalék), ez az érték nem tragikus, de fél évvel a kölcsön indulását követően mindenképpen intő jel.
Mindez azt jelenti, hogy számos fiatal már a törlesztés kezdetén fizetési nehézségekkel küzd.
Összességében a munkáshitel egy olyan hiteltermék, amely bár technikailag és kommunikációban vonzónak tűnik, valójában olyan fiatalok számára is elérhető, akiknek anyagi kereteik, pénzügyi tudatosságuk, élethelyzetük miatt kockázatos lehet. Ezért fontos lenne, hogy a hitel feltételeit a célcsoport valós igényeihez és élethelyzetéhez igazítsák, vagy hogy a támogatási rendszer egyéb elemei segítsék a fiatalokat abban, hogy valóban fenntartható módon vállalhassák a hitel visszafizetését.
