Pozitív hatásként megemlítette, hogy új haszonnövényeket is meghonosítottak a gazdák, ilyen például a füge. A fügét az 1930-as években egyszer már megpróbáltak elterjeszteni Magyarországon, Tihanyban létesült is egy fügetelep, amely azonban hamar tönkrement. Az utóbbi években azonban az tapasztalható, hogy egyre több fügefa van a kertekben és most már szinte minden faiskolai lerakatban kapható. A füge egyik legkedvezőbb tulajdonsága, hogy nagyon kevés kártevője van, és egy évben akár kétszer is hozhat termést, ha nyáron és ősszel elég meleg van.

A mandula is az éghajlatváltozás következményeként jelent meg Magyarországon, majd az évek alatt jelentős mértékben el is terjedt az ültetvényeken. Mivel a magyar ipar nagymértékben használja, szükség is volt a gyümölcs elterjedésére és arra, hogy a mandulatermelés növekedjen, bár egyelőre kevés helyen termesztik.

Bálint György elmondta, az éghajlat és az időjárás szélsőségességeit a termőtalaj gondosabb művelésével lehet a leginkább kiküszöbölni. „A talajoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos igényeit döntően úgy lehet kielégíteni, ha nem hagyjuk őket betakaratlanul. Ezt zöldítéssel lehet a legegyszerűbben kivitelezni, amely sajnos nálunk még nem eléggé elterjedt. Amikor például a búzatarlót sekélyen megszántják, akkor utána érdemes valamilyen módon betakarni azt. Ha a takarásra élő növényt használunk, minden esetben rövid tenyészidejű és közvetlenül nem hasznosítható faj legyen, amely azonban beszántva jelentősen növelheti a termőtalaj szervesanyag-tartalmát. A takarás a kiskertekben is hasznos lehet, és például a zöldborsó betakarítása után a felaprított szárát használhatjuk erre, ha nem akar másodvetést a kert gondozója.”