Az Országogos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint ez a „lendület” tört meg februárban és márciusban a felívelő infláció, illetve az arra adott kormányzati válasz következtében. Látni kell azonban, hogy a fogyasztás bővülése már a tavalyi második félévben sem volt kifejezetten erősnek mondható, hiszen a vásárlók elhúzódó bizonytalansága miatt a mértéke bőven elmaradt a reálbérek növekedési ütemétől.
Fotó: KSH
Az árrésstop fenntartásának káros hatásaival a vásárlók ugyan még nem találkoznak, de már velünk vannak:
• Az elmúlt hónapokban a beszállítók egy része hajlandó volt elhalasztani az áremeléseket, mert abban bíztak, hogy az árrésstop május 31-i kivezetése után a lélegzethez jutó kiskereskedelem rugalmasabban áll majd hozzá az ártárgyalásokhoz. Az OKSZ szerint az a veszély fenyeget, hogy a beszállítók ezeket az igényeket most megpróbálják érvényesíteni. A fogyasztói árak ebből származó emelkedését a kereskedelem nem képes egyedül megfékezni. Az áremelések visszaszorításához a teljes ellátási lánc együttműködésére van szükség, ahogyan arra az NGM-nek átadott javaslatainkban is rámutattunk.
• A kereskedelemben a beruházások már most egynegyedével maradnak el az előző negyedéves szinttől. A kiskereskedelem így nem tud olyan mértékben a hozzájárulni a nemzetgazdasági teljesítményhez, ahogyan az egy kiszámítható gazdasági, szabályozási környezetben elvárható lenne. Ez nem egy pillanatnyi probléma, hanem tartós hatás, ami a jövőre nézve is káros következményekkel jár. (OKSZ)
