Az ezer lakosra vetített fajlagos érték azonban már más képet fest a térségről, ugyanis lakosság arányosan a kistelepüléseken történt a legtöbb adásvétel. „Ez azzal magyarázható, hogy a kistelepüléseken egy-egy adásvételnek komolyabb hatása van a fajlagos érték alakulására, mint a nagyvárosok esetében” – árnyalta a képet a szakember, aki elmondta: az ezer főnél népesebb települések esetében (egy kivételtől eltekintve) az első tízben csak községek szerepelnek. A makói járásbéli Magyarcsanád 27,9 ezrelékkel lett első, amelyet a kalocsai Miske, és Mezőkovácsházi Kistérségben Végegyháza követett, 26,1 ezrelékkelt. A 22 ezrelékes Battonya az egyetlen város, amely az OC számításai szerint a top tízben végzett. Említést érdemlő ugyanakkor, hogy az első tízben több határ menti település található. A már említett Magyarcsanád és Battonya mellett a Bácsalmási járásban fekvő Katymár és Madaras is.
A nagyvárosok közül Baja az első 16,4 ezrelékkel, de ez összességében csak a 77. helyre elég a régiós listában. Szeged, Békéscsaba és Kecskemét majdnem azonos eredményt ért el az ezer lakosra vetített tranzakciós értékben (15 ezrelékkel), míg a sort Hódmezővásárhely zárta (11,8 ezrelékkel).
Vándorlás terén országosan a középmezőnyben található a régió. Nincs erős elvándorlással küzdő járása, de kiemelkedő vándorlási többlet sem jelentkezik sehol. Egyenlege járásonként -8,2 – 9,6 ezrelék között váltakozik. A térség délkeleti részén a legerősebb az elvándorlás: a Sarkadi és Mezőkovácsházai járásokban 8 ezrelék, míg Baja és Szeged közötti déli sávban, a Mórahalmi és a Jánoshalmi járásokban 9 ezrelék feletti többlet jellemző. A régió legtöbb járásában azonban +/-5 ezrelék között alakult az éves vándorlási egyenleg.
