A Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 első negyedévében 31,1 pontra csökkent az előző negyedévi 31,7 pontról. Ez az érték hozzávetőleg azonos azzal, amelyet 2020 harmadik negyedévében, a koronavírus-járvány második hulláma idején mutatott a bank agrárpiaci felmérése.
A helyzetértékelés minden termékpályán romlott a 48 pontos skálán a 2021 októbertől decemberig tartó időszakhoz képest, ami elsősorban a február óta tartó háború hatásainak tudható be a Takarékbank és az MKB Bank szakértői szerint.
Leálltak a műtrágyagyárak
A januártól márciusig vizsgált időszakban alapvetően befolyásolta Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait, az index értéke így továbbra is elmarad az egyensúlyi szintnek tekintett 35-től. A szántóföldi növénytermesztők a tavalyinál akár háromszor magasabb áron jutnak műtrágyához. Ennek oka, hogy rendkívüli mértékben megemelkedett a földgáz ára, ami több helyen a műtrágyagyárak leállásához vezetett.
Az állattenyésztési termékpályákon végbementek az év eleji átárazások, de a magas takarmányárak miatt az áremelések nyomán sem állt helyre a termelés jövedelmezőségi szintje. Az élőállat és az állati termékek átvételi ára 25-40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés azonban a takarmányárak tavalyi emelkedésének beárazását jelenti, a jelenleg tapasztalható energiaár-robbanás hatását jövedelmi szinten még nem fedezi.
Tartós akció lett a hatósági ár
Az egyes alapvető élelmiszerekre februárban bevezetett hatósági ár termelői és feldolgozói szinten nem fejtett ki érdemi hatást, az előrejelzéseknek megfelelően inkább egyfajta tartós akcióként érzékelhető a piacon. Az élelmiszerárstop hamarosan lejár, a piaci szereplőket ezzel kapcsolatban elsősorban az foglalkoztatja, meghosszabbítják-e az intézkedést.
Meghatározóak az agrárlogisztikai kérdések, erre még inkább rávilágított az orosz-ukrán háború. Az elemzés szerint jelenleg az előző évi készletek fedezik a világ élelmiszer-szükségletét. A szállítási útvonalak elérése korlátozott és egyre drágább, ami a kapacitások szűküléséhez vezetett.
A kínai kikötőkben például a koronavírus-járvány nyomán bevezetett szigorú lezárások miatt jelentős késések tapasztalhatók, az ukrán kikötők a háború miatt nem működnek, a gabona nem tudja elhagyni az országot – emelik ki a bank szakértői.
A beszerzési és értékesítési csatornák diverzifikálása lassú folyamat: részben lehetséges az alkalmazkodás, a szűk kapacitások rövid távon azonban nem bővíthetők. Ukrajna a tengeri kikötők lezárására válaszul ugyan elkezdett vasúton exportálni, de az lényegesen lassúbb, mint a tengeri szállítás a megszokott célországokba. Friss hírek szerint a környező országok ugyanakkor segíthetnek az ukrán gabona piacra jutásában.
