Ezen túl bele lehetne menni egyéb faktorokba is (például a vasúti teherszállítás esti leállásának hatásaiba, bár ezek rövid távon vélhetően nem okoznak drasztikus negatív ipari termelési hatást). Az idézett tanulmány a teljes nemzetgazdaság alkalmazkodását feltételezi, így a különböző faktorokat nem veszem külön számításba. Az azonban többlet negatív hatást jelent a gazdaságra az, hogy a szárazság a mezőgazdaságot (alacsonyabb termés), de akár a turizmust is (elmaradó városnézések, alacsonyabb vízszint) negatívan érintheti. Mindezeket figyelembe véve, valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha az áramhiány és a szárazság együttes negatív hatását a gazdaságra hetente a GDP 0,1 százalék környékére becsüljük.