Számszerűsítése azonban nem olyan könnyű: egyrészt meg kell becsülni, hogy az áramfogyasztás mekkora lenne önkorlátozások nélkül, amit bonyolít, hogy a nagy meleg, az ipari üzemek szokásos nyári leállásai, és a hétvégék is befolyásolják az áramfogyasztást nyáron. Ugyanakkor arra mindenképpen kell egy becslést alkalmaznunk, hogy mekkora lenne az áramfelhasználás, ha nem lennének az önkéntes fogyasztásvisszafogások, és arra is, hogy ennek mekkora negatív GDP hatása lehet.
Ami az áramfogyasztást illeti, gyors megközelítésben lehet készíteni egy olyan hipotetikus pályát, hogy mennyi lenne az áramfogyasztás akkor, ha eltekintenénk a szereplők alkalmazkodásától, és csak a hőmérsékletet, valamint azt vennénk figyelembe, hogy éppen munkanap van-e, vagy hétvége. Bár a hivatalos országos középhőmérsékleti adatok június 1-je óta egyelőre nem érhetőek el, a megjelent napi riportok és az ország egyes térségeire vonatkozó mérési eredmények alapján a mesterséges intelligencia segítségével előállítottam egy idősort, ami napi bontásban igyekszik a megvalósult középhőmérsékleti adatokat bemutatni. Ezen jól kirajzolódik a június végén tapasztalt, és az elmúlt napokban ismét megjelenő hőkupola erőteljes hatása.
Emellett a MAVIR oldaláról elérhetőek a napi rendszerterhelés adatok GWh-ban mérve. Ezeket az adatokat augusztus 3-ig bezárólag töltöttem le, illetve állítottam elő, tehát már a most hétfői munkanap adatai is látszódnak benne. Az alábbi modell alapján1 az látszik, hogy a 21 Celsius fokos küszöbérték felett minden egyes Celsius foknyi melegedés körülbelül 3 GWh-val növeli a napi áramfogyasztást, míg a hétvégi napok 15 GWh-val csökkentik azt. A július 28-i naptól kezdődő hét nap fogyasztása aktuális naptól függően az így becsült fogyasztási görbétől 4,9-10,6 százalékkal marad el.