A kérdés most már az, hogy egy ilyen mértékű fogyasztáscsökkenés az elektromos energiát tekintve milyen mértékű GDP csökkenést jelenthet. Ezzel kapcsolatban egy 2010-es évek közepén készült magyar kutatás3 úgy találta, hogy az elektromos energia kínálatában bekövetkező 1 százalékos csökkenés 0,25-0,43 százalékkal mérsékelheti a GDP-t. A tanulmány szerint a hatás a GDP-re akkor kisebb, ha a villamosenergia fogyasztás visszafogása inkább a háztartások oldaláról jelentkezik, és akkor nagyobb, ha az alkalmazkodás inkább a vállalatok oldaláról történik. Mivel a kormányzati bejelentések alapján a vállalatok részéről egészen nagy mértékű, a 600 megawattot is meghaladó önkéntes vállalás érkezhetett4, ezért a GDP hatás vélhetően az erőteljesebb oldalon érvényesülne, hiszen döntően a vállalatok oldaláról kerül sor alkalmazkodásra. Így, amennyiben egy éven keresztül lenne szükség az elmúlt napokban látott fogyasztásvisszafogásra, úgy a GDP 1,4-4,6 százalékkal lenne alacsonyabb annál, mint ami akkor következne be, ha nem lennének önkéntes visszafogások az elektromos áram fogyasztásában. Mindez egy hétre lebontva rossz esetben megközelíti a 0,1 százalékos negatív GDP hatást.
Ezeket az eredményeket természetesen érdemes bizonyos mértékig fenntartásokkal kezelni. A fenti, hipotetikus áramfogyasztási pálya egy nagyon egyszerű modell alapján áll elő, ami például nem számol a július-augusztusban általában alacsonyabb ipari termelési aktivitással (ami valószínűleg szerepet játszik abban, hogy július második felében, de még az energiavészhelyzet előtt is már láthatóan alacsonyabb a tényleges áramfogyasztás a hipotetikus pályánál). Ez önmagában mérsékli a negatív hatást a gazdaságra, hiszen augusztusban általában is vannak leállások, nehéz kiszűrni ennek a hatását az áramfogyasztási adatokban. Ugyanakkor a június végi hőkupola idején látott napi fogyasztás a most hétfőinél 15-20 GWh-val volt magasabb, ami erőteljes és szignifikáns visszafogásra utal. Az is igaz, hogy az idézett tanulmány vélhetően nem tudott számolni azzal a speciális helyzettel, hogy az atomerőmű alacsony költségű termelését kell felváltani jóval drágább áramimporttal, ami megintcsak növeli a költségeket és a negatív GDP hatást.
