A cégek 8 százaléka reagál elbocsátással a minimálbér emelésre

A vállalkozások 27 százaléka döntött úgy, hogy a minimálbér emelés hatására változtat foglalkoztatási rendszerén. Ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók munkáját.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások üzleti helyzetét vizsgálja a bérek, az árbevétel és a belföldi- és exportárak változása szempontjából. Az elemzés a bérek kapcsán kitér a 2021-es béremelésekre és a vállalkozások jövő évre vonatkozó béremelési terveire, valamint a 2021-es minimálbér emelésre adott reakcióira. Az árbevétellel kapcsolatban megvizsgáljuk a vállalkozások idei árbevételének alakulását és a 2022-re vonatkozó várakozásaikat, illetve a cégvezetők belföldi és külföldi értékesítési áraik alakulásával kapcsolatos várakozásait. Az elemzés a GVI 2021. októberi konjunktúrafelvételének adatain alapul, melynek részeként 2214 hazai vállalkozást kérdeztünk üzleti helyzetükkel kapcsolatban.

A bérek alakulása 2021-ben és az ezzel kapcsolatos jövő évi várakozások

A hazai cégek kétharmada az üzleti stratégiája módosításával kezelte 2021-ben a minimálbér emelést: ennek keretében elhalasztotta a korábban tervezett beruházásait, illetve a tervezett létszámfelvételt, vagy emelte/emeli termékei árát. A vállalkozások 27 százaléka hozott a foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentése mellett döntöttek a minimálbér emelésének hatására, 21 százalék. A vizsgált lépések közül a legnagyobb arányban az áremelést említették a válaszadók: a cégek több, mint fele (54 százalék) emelte vagy fogja még idén emelni az árait a minimálbér emelésre reagálva. Az elbocsátás a legkevésbé használt eszköz, a cégek 8 százaléka hajtott végre ilyet.

2021-ben a vállalkozások többségénél (76 százalék) nőttek a bérek, míg 22 százalékuknál nem változtak, és mindössze 2 százalékuk számolt be arról, hogy csökkentek a bérek a cégnél. 2022-re vonatkozóan a cégek 81 százaléka tervez béremelést, 18 százaléka jelezte, hogy nem tervez változtatni a béreken, míg a cégek 1 százaléka csökkenésre számít.

A vállalatméret növekedésével nő azoknak a cégeknek az aránya, amelyek 2021-ben bért emeltek, illetve 2022-ben béremelést terveznek. Az egyes gazdasági ágazatok közül az egyéb szolgáltatások területén működő vállalkozások között a legalacsonyabb, az ipari cégek körében pedig a legmagasabb a béremelést végrehajtó és tervező vállalkozások aránya. 2021-ben a szolgáltató cégek 4 százalékánál csökkentek a bérek, 37 százalékuknál nem változtak, inflációt meghaladó béremelést pedig 36 százalékuk hajtott végre. 2022-re vonatkozóan ugyanakkor az egyéb szolgáltatást végzők várakozásai optimistábbnak mondhatóak: 71 százalékuk béremelést tervez, 25 százalékuk 1–5 százalék közöttit, 35 százalékuk 6–10 százalék közöttit, 11 százalékuk pedig 10 százalék felettit. Az ipari cégek között 2021-ben mindössze 8 százalék nem tudta emelni a béreket (1 százalékuknál csökkentek is a bérek), 2022-re vonatkozóan pedig 8 százalék számít arra, hogy nem változnak a cégnél a bérek. Az építőipari vállalkozásoknak idén körülbelül harmada (29 százalék) nem emelt a béreken, ugyanakkor körükben volt a legmagasabb azon cégek aránya, amelyek 10 százalék feletti béremelést hajtottak végre. 2022-ben legnagyobb részük (46 százalék) arra számít, hogy 6–10 százalékos béremelést tud végrehajtani. A kereskedelmi cégek körében a béremelést végrehajtók aránya 2021-ben 83 százalék volt, legnagyobb részük 6–10 százalék közötti emelést vezetett be (40 százalék). 2022-re vonatkozóan 88 százalékuk tervez béremelést, legnagyobb részük (46 százalék), hasonlóan 2021-hez, 6–10 százalék közöttit. A tisztán hazai tulajdonú vállalkozások idén jelentősen nagyobb arányban csökkentették vagy fagyasztották be a béreket, mint a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek. 2022-ben a hazai tulajdonú vállalkozások 2 százaléka számít a bérek csökkenésére, 23 százalék nem változtatna a béreken, míg 75 százalék béremelést tervez. A külföldi tulajdonban lévő cégek nagytöbbsége béremelést tervez, többségük az inflációt meghaladó mértékben. Hasonló módon az exportáló cégek nagyobb arányban hajtottak végre béremelést 2021-ben, illetve terveznek béremelést jövőre, mint a csak hazai piacra termelő vállalkozások.

1. ábra: Bruttó bérek tervezett változása 2022-ben, százalék, N=1760-1789

 

Forrás: GVI 2021

Árbevétel változása 2021-ben és az ezzel kapcsolatos várakozások

A vállalkozások több, mint fele arról számolt be, hogy a 2021-es árbevétele magasabb, mint az előző évi, a cégek negyedénél nem változott, illetve 1 százalékuk csökkenésről számolt be 2020-hoz képest. A 2022-es évre a vállalkozók bizakodóan tekintenek, 55 százalékuk számít arra, hogy 2021-hez képest vállalkozása éves árbevétele nőni fog, 34 százalék szerint nem fog változni, és 11 százalék mondta azt, hogy csökkeni fog.

Minél nagyobb egy vállalat, annál inkább tapasztalt 2021-ben árbevétel növekedést, illetve számít erre 2022-ben. Legnagyobb arányban az ipari cégek árbevétele nőtt idén, amelyeket követnek a kereskedelem területén tevékenykedő vállalatok, majd a szolgáltatási szektorban működők. Az építőipari vállalatoknál a legalacsonyabb azoknak a cégeknek az aránya, amelyeknek nőtt az árbevétele, de az építőiparban a vállalatok közel fele szerint 2021-ben az előző évhez képest nem változott az árbevétele. Ágazatok szerint a 2022-re vonatkozó becslések hasonlóak, mint az ideiek. A tisztán hazai tulajdonú cégek alacsonyabb arányban realizáltak 2021-ben, illetve becsülnek 2022-re árbevétel-növekedést, mint a részben vagy teljesen külföldi tulajdonú vállalatok. Magasabb arányban értek el árbevétel-növekedést idén és számítanak erre jövőre az exporttevékenységet folytató cégek, mint a nem exportálók.

Azok a vállalkozások, amelyek növekedésről számoltak be 2021-es éves árbevételükben, átlagosan 23 százalékos növekedéssel kalkulálnak. A 2022-es évre vonatkozóan a növekedés átlagos mértéke a növekedést prognosztizáló vállalatok esetén 15 százalék.

Belföldi értékesítési árak és exportárak várható alakulása a következő félévben

2021 októberében a válaszadók 74 százaléka gondolta úgy, hogy a következő fél évben nőni fognak a belföldi értékesítési áraik, 14 százalékponttal többen, mint 2021 áprilisában és 19 százalékponttal többen, mint egy évvel ezelőtt. A vállalkozók 38 százaléka számít arra, hogy az inflációval azonos mértékben fognak nőni a cége hazai értékesítési árai. 22 százalékuk szerint az inflációnál nagyobb mértékű lesz a belföldi értékesítési áraik növekedése, ami a vizsgálat története során a legmagasabb értéket jelenti.

  1. ábra: A hazai vállalkozások várakozásai a belföldi értékesítési áraik következő félévi alakulásáról 2000. április és 2021. október között, százalék,
N=1084-3396

Forrás: GVI 2000–2021

Az exportáló vállalatok 49 százaléka ítélte meg úgy, hogy nőni fognak a külföldi értékesítési áraik, ami a vizsgálat történetében az export árak emelkedésének legmagasabb értéke.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo