A cégek 8 százaléka reagál elbocsátással a minimálbér emelésre

A vállalkozások 27 százaléka döntött úgy, hogy a minimálbér emelés hatására változtat foglalkoztatási rendszerén. Ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók munkáját.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások üzleti helyzetét vizsgálja a bérek, az árbevétel és a belföldi- és exportárak változása szempontjából. Az elemzés a bérek kapcsán kitér a 2021-es béremelésekre és a vállalkozások jövő évre vonatkozó béremelési terveire, valamint a 2021-es minimálbér emelésre adott reakcióira. Az árbevétellel kapcsolatban megvizsgáljuk a vállalkozások idei árbevételének alakulását és a 2022-re vonatkozó várakozásaikat, illetve a cégvezetők belföldi és külföldi értékesítési áraik alakulásával kapcsolatos várakozásait. Az elemzés a GVI 2021. októberi konjunktúrafelvételének adatain alapul, melynek részeként 2214 hazai vállalkozást kérdeztünk üzleti helyzetükkel kapcsolatban.

A bérek alakulása 2021-ben és az ezzel kapcsolatos jövő évi várakozások

A hazai cégek kétharmada az üzleti stratégiája módosításával kezelte 2021-ben a minimálbér emelést: ennek keretében elhalasztotta a korábban tervezett beruházásait, illetve a tervezett létszámfelvételt, vagy emelte/emeli termékei árát. A vállalkozások 27 százaléka hozott a foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentése mellett döntöttek a minimálbér emelésének hatására, 21 százalék. A vizsgált lépések közül a legnagyobb arányban az áremelést említették a válaszadók: a cégek több, mint fele (54 százalék) emelte vagy fogja még idén emelni az árait a minimálbér emelésre reagálva. Az elbocsátás a legkevésbé használt eszköz, a cégek 8 százaléka hajtott végre ilyet.

2021-ben a vállalkozások többségénél (76 százalék) nőttek a bérek, míg 22 százalékuknál nem változtak, és mindössze 2 százalékuk számolt be arról, hogy csökkentek a bérek a cégnél. 2022-re vonatkozóan a cégek 81 százaléka tervez béremelést, 18 százaléka jelezte, hogy nem tervez változtatni a béreken, míg a cégek 1 százaléka csökkenésre számít.

A vállalatméret növekedésével nő azoknak a cégeknek az aránya, amelyek 2021-ben bért emeltek, illetve 2022-ben béremelést terveznek. Az egyes gazdasági ágazatok közül az egyéb szolgáltatások területén működő vállalkozások között a legalacsonyabb, az ipari cégek körében pedig a legmagasabb a béremelést végrehajtó és tervező vállalkozások aránya. 2021-ben a szolgáltató cégek 4 százalékánál csökkentek a bérek, 37 százalékuknál nem változtak, inflációt meghaladó béremelést pedig 36 százalékuk hajtott végre. 2022-re vonatkozóan ugyanakkor az egyéb szolgáltatást végzők várakozásai optimistábbnak mondhatóak: 71 százalékuk béremelést tervez, 25 százalékuk 1–5 százalék közöttit, 35 százalékuk 6–10 százalék közöttit, 11 százalékuk pedig 10 százalék felettit. Az ipari cégek között 2021-ben mindössze 8 százalék nem tudta emelni a béreket (1 százalékuknál csökkentek is a bérek), 2022-re vonatkozóan pedig 8 százalék számít arra, hogy nem változnak a cégnél a bérek. Az építőipari vállalkozásoknak idén körülbelül harmada (29 százalék) nem emelt a béreken, ugyanakkor körükben volt a legmagasabb azon cégek aránya, amelyek 10 százalék feletti béremelést hajtottak végre. 2022-ben legnagyobb részük (46 százalék) arra számít, hogy 6–10 százalékos béremelést tud végrehajtani. A kereskedelmi cégek körében a béremelést végrehajtók aránya 2021-ben 83 százalék volt, legnagyobb részük 6–10 százalék közötti emelést vezetett be (40 százalék). 2022-re vonatkozóan 88 százalékuk tervez béremelést, legnagyobb részük (46 százalék), hasonlóan 2021-hez, 6–10 százalék közöttit. A tisztán hazai tulajdonú vállalkozások idén jelentősen nagyobb arányban csökkentették vagy fagyasztották be a béreket, mint a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek. 2022-ben a hazai tulajdonú vállalkozások 2 százaléka számít a bérek csökkenésére, 23 százalék nem változtatna a béreken, míg 75 százalék béremelést tervez. A külföldi tulajdonban lévő cégek nagytöbbsége béremelést tervez, többségük az inflációt meghaladó mértékben. Hasonló módon az exportáló cégek nagyobb arányban hajtottak végre béremelést 2021-ben, illetve terveznek béremelést jövőre, mint a csak hazai piacra termelő vállalkozások.

1. ábra: Bruttó bérek tervezett változása 2022-ben, százalék, N=1760-1789

 

Forrás: GVI 2021

Árbevétel változása 2021-ben és az ezzel kapcsolatos várakozások

A vállalkozások több, mint fele arról számolt be, hogy a 2021-es árbevétele magasabb, mint az előző évi, a cégek negyedénél nem változott, illetve 1 százalékuk csökkenésről számolt be 2020-hoz képest. A 2022-es évre a vállalkozók bizakodóan tekintenek, 55 százalékuk számít arra, hogy 2021-hez képest vállalkozása éves árbevétele nőni fog, 34 százalék szerint nem fog változni, és 11 százalék mondta azt, hogy csökkeni fog.

Minél nagyobb egy vállalat, annál inkább tapasztalt 2021-ben árbevétel növekedést, illetve számít erre 2022-ben. Legnagyobb arányban az ipari cégek árbevétele nőtt idén, amelyeket követnek a kereskedelem területén tevékenykedő vállalatok, majd a szolgáltatási szektorban működők. Az építőipari vállalatoknál a legalacsonyabb azoknak a cégeknek az aránya, amelyeknek nőtt az árbevétele, de az építőiparban a vállalatok közel fele szerint 2021-ben az előző évhez képest nem változott az árbevétele. Ágazatok szerint a 2022-re vonatkozó becslések hasonlóak, mint az ideiek. A tisztán hazai tulajdonú cégek alacsonyabb arányban realizáltak 2021-ben, illetve becsülnek 2022-re árbevétel-növekedést, mint a részben vagy teljesen külföldi tulajdonú vállalatok. Magasabb arányban értek el árbevétel-növekedést idén és számítanak erre jövőre az exporttevékenységet folytató cégek, mint a nem exportálók.

Azok a vállalkozások, amelyek növekedésről számoltak be 2021-es éves árbevételükben, átlagosan 23 százalékos növekedéssel kalkulálnak. A 2022-es évre vonatkozóan a növekedés átlagos mértéke a növekedést prognosztizáló vállalatok esetén 15 százalék.

Belföldi értékesítési árak és exportárak várható alakulása a következő félévben

2021 októberében a válaszadók 74 százaléka gondolta úgy, hogy a következő fél évben nőni fognak a belföldi értékesítési áraik, 14 százalékponttal többen, mint 2021 áprilisában és 19 százalékponttal többen, mint egy évvel ezelőtt. A vállalkozók 38 százaléka számít arra, hogy az inflációval azonos mértékben fognak nőni a cége hazai értékesítési árai. 22 százalékuk szerint az inflációnál nagyobb mértékű lesz a belföldi értékesítési áraik növekedése, ami a vizsgálat története során a legmagasabb értéket jelenti.

  1. ábra: A hazai vállalkozások várakozásai a belföldi értékesítési áraik következő félévi alakulásáról 2000. április és 2021. október között, százalék,
N=1084-3396

Forrás: GVI 2000–2021

Az exportáló vállalatok 49 százaléka ítélte meg úgy, hogy nőni fognak a külföldi értékesítési áraik, ami a vizsgálat történetében az export árak emelkedésének legmagasabb értéke.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo