Szezonális visszaesés jöhet a keresletben

Ha a termelői költségszint alakulása nem is, keresleti és kínálati tényezők azonban már a tavaszi időszakban visszafoghatja az árakat. A húsvétot követő időszakban hagyományosan visszaesik a kereslet, amit az is erősít, hogy a falusi portákon tartott tyúkok is elkezdenek tojni, kiváltva a bolti, piaci beszerzések egy részét. A kereslet csökkenése pedig fogyasztói szempontból kedvezőbb átlagárakat eredményezhet.

„Az árstop betöltötte szerepét, és a lakosság hosszú távú, biztonságos ellátása immár annak mielőbbi kivezetését teszi szükségessé – tette hozzá Pákozd Gergely. – Az április végi határidő fogyasztói szempontból ideális lehet, mert ebben az időszakban megvan a lehetősége annak, hogy az árak a felső ársapka eltörlésével sem mozdulnak felfelé.”

Felmerül a kérdés, hogy az árstop eltörlésének bejelentése mekkora felhalmozási hullámot indítana el. A hatóságilag szabályozott 28 napos szavatossággal rendelkező tojás esetében ez a hatás kevésbé játszhat szerepet, mint más, tartósabb élelmiszereknél.

Hosszabb távú tényezők

Az év további részében alapvetően befolyásolhatja az árakat, hogy az Európai Unió meghosszabbítja-e az Ukrajnából származó tojások vámmentes behozatalát lehetővé tevő megállapodást. Szintén meghatározó tényező lehet a madárinfluenza esetleges tömeges megjelenése.

Bár a tojáságazat kötelező előírás alapján egy évtizede bevezette a tartási körülményeken jelentősen fejlesztő úgynevezett feljavított ketreces technológiát, egy uniós civil kezdeményezés nyomán fennáll az esélye, hogy néhány éven belül uniós jogszabály tiltja majd bármilyen ketrec alkalmazását. Egy technológiacsere azonban óvatos becslések szerint is másfél-kétszeresére növelné a jelenlegi tojásárakat, ezzel pedig jelentős előnybe kerülnének azok a harmadik országbeli termelők, akiknek nem kell ilyen szigorú előírásoknak megfelelniük. Emellett az átállás mind állategészségügyi, mind környezetvédelmi szempontból aggályos következményekkel is járna.