Különbség még az is, hogy a közcélú foglalkoztatást nem általában az álláskeresőknek szervezik mint a közhasznú munkát, hanem csak a rendszeres szociális segélyezetteknek. Ez kötelező önkormányzati feladat, a közcélú munka a szociális rendszerhez tartozik és a települések 96 százalékában kínál munkalehetőséget. Az önkormányzatok 2006-ban havi átlagban 15 ezer személyt foglalkoztattak ebben a formában. A szociális segélyre csak az jogosult, aki részt vesz a közcélú munkában.
Mire használható?
Az önkormányzatok elsősorban kommunális feladatokra, közterületek tisztán tartására, parlagfű-mentesítésre, a helyi értékek ápolására, karbantartói feladatokra, szociális tevékenységre, ételhordásra, házi gondozásra alkalmazzák a közcélú munkásokat. A szakmunkásoknak elsősorban karbantartói, állagmegóvási és felújítási munkát biztosítanak a helyei intézményekben. Az érettségizettek jellemzően adminisztrátori és szociális feladatokat kapnak.
A támogatás személyi, dologi, szervezési kiadásokra fordítható, melynek összege foglalkoztatottanként naponta 3700 forint lehet.
Változott szabályok
A finanszírozás szabályai 2003-tól változtak, lehetővé vált az előirányzat önkormányzatok közötti átcsoportosítása. Így közcélú munkára hasznosíthatók azok az összegek is amelyeket az adott önkormányzatok a rendelkezésükre álló keretből nem használnának fel.
Az egyes önkormányzatok eredeti éves előirányzatát, ha a féléves tényleges felhasználás nem éri el az időarányos részt, korrigálják. A fel nem használt előirányzatokból egy országos tartalék képezhető. Ebből az önkormányzatok augusztustól többlettámogatást igényelhetnek további közcélú munkák szervezéséhez.
További lehetőség, hogy az idén már a szociális segélyre és a közcélú munkára fordítható keretek között mód van az átcsoportosításra. Amennyiben az önkormányzat kimeríti közcélú keretét, viszont közfeladatokra munkát tud szervezni, ehhez lehívhatja a rendszeres szociális segély összegét.
