A globális minimumadó kérdése már jó ideje megosztó, és politikailag érzékeny üggyé vált. Amerikában főleg az amerikai cégek versenyképességének csökkenésére figyelmeztettek olyan esetekben, ha más államok a globális minimumadó szabályai alapján megadóztatnak amerikai cégeket.

Donald Trump második beiktatása után két elnöki rendeletet is kiadott, amelyekben egyrészt deklarálták az USA elhatárolódását az OECD globális minimumadóról szóló megállapodásától, másrészt ellenintézkedéseket helyeztek kilátásba a globális minimumadót bevezető országokkal szemben. Ezt követően amerikai oldalról egyre határozottabban merült fel az az igény, hogy az amerikai vállalatcsoportok adózása maradjon az amerikai szabályok keretein belül, és ne vonatkozzon rájuk a globális minimumadó jelenlegi szabályrendszere. Ennek érvényre juttatása érdekében a kongresszus elé kerülő költségvetési törvénytervezetben egy olyan büntető adó bevezetésének a javaslata is megjelent, amely extrém mértékben emelte volna a globális minimumadót bevezető országokkal szembeni amerikai adóterheket, például a forrásadókat, akár a hatályos adóegyezményeket is felülírva.

Június végén Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy a G7 szintjén megállapodás született, amely szerint az amerikai vállalatcsoportokat a jövőben nem érinti a globális minimumadó. Cserébe az amerikai költségvetési törvénytervezetből eltávolították azt az intézkedést, amely elsősorban a globális minimumadót amerikai cégcsoportokra kivető országokat célozta volna. Ezt követően a G7 és az OECD is adott ki ezt megerősítő, támogató hangvételű nyilatkozatokat, és az amerikai törvényhozás is elfogadta a költségvetési törvénytervezetet a tervezett büntető-intézkedés nélkül, amelyet az elnök július 4-én alá is írt.