Egy olyan összetett rendszer átalakítása, mint a globális minimumadó, rengeteg kérdést felvet. Egyelőre még például nem tudni, hogy technikailag miként valósul majd meg az amerikai cégcsoportok kizárása a rendszerből. A legvalószínűbb megoldásnak egy állandó „safe harbour” tűnik, amely adott esetben alkalmazandó lehet az EU tagállamaiban is, a vonatkozó EU-s irányelv módosítása nélkül – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország adóosztályának partnere.

A G7 nyilatkozata alapján az amerikai vállalatcsoportokat kizárják a globális minimumadó két alapvető beszedési mechanizmusa („Income Inclusion Rule” és „Undertaxed Payments/Profits Rule”) alól. Ez elviekben megakadályozza, hogy amerikai cégcsoportok tagjait a csoport valamely anyavállalatának szintjén, vagy más csoporttagok, testvérvállalatok szintjén más országok megadóztassanak. Ugyanakkor, kérdés, hogy az egyes országok saját belföldi kiegészítő adói hogyan fogják az amerikai vállalatcsoportok tagjait kezelni: Például egy amerikai vállalatcsoport magyarországi tagja alanya lesz-e a magyarországi elismert belföldi kiegészítő adónak? Kérdés továbbá, hogy az erre adott válasz, hogy fogja érinteni ennek a kiegészítő adónak a rendszer szempontjából „elismert” jellegét?

„A technikai szempontok mellett felmerülnek koncepcionális kérdések is. Az eredeti elképzelések szerint a globális minimumadó céljai leginkább az agresszív adótervezés, illetve a káros nemzetközi adóverseny elleni fellépés voltak. Kérdés, hogy az amerikai vállalatcsoportok kizárása mennyiben van összhangban ezekkel a célokkal tekintettel arra is, hogy rájuk az amerikai adórendszer nemzetközi adózási, illetve minimum-adó szabályai vonatkozna, mint például az amerikai költségvetési törvényben módosított, és valamelyest a globális minimadó szempontrendszeréhez közelített GILTI szabályok” – tette hozzá Bujtor Alex, a Deloitte Magyarország adóosztályának menedzsere.