A minisztérium konkrét példaként említi, hogy ez jelentős akadálya a naperőművi beruházásoknak, amelyek esetében a befektetés értékét még csak nem is a beépítésre vagy telepítésre kerülő eszköz adja majd, hanem az adott földterülethez kötött erőművi engedély és hosszútávú átvételi garancia. Az építményi jog magyar jogba történő ismételt bevezetésével az ilyen beruházások finanszírozása megoldható, illetve elősegíthető lenne a minisztérium szerint. Ehhez hasonlóan a jelzálogjoggal megterhelhető építményi jog hitelbiztosítéka lehetne a közterületeket érintő építési koncessziók, a közterületeken megvalósuló, azok alatt, illetve felett tervezett építési beruházásoknak (például autópálya, alagút, híd, mélygarázs).
Az Ingatlannet.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy az építményi jog újbóli bevezetése a minisztérium szándéka szerint ezeknek a beruházásoknak az elősegítéséhez kötődik, de ennél szélesebb körű, az egész ingatlanpiacot befolyásoló hatása lesz.
A jogszabálytervezet szerint az építményi jog határozott időre alapítható írásba foglalt szerződéssel. Az építményi jog létrejöttéhez arra is szükség van, hogy azt a jogosult javára bejegyezzék az ingatlan-nyilvántartásba, azaz szerepeljen az ingatlan tulajdoni lapján. Építményi jogot az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat.
Legfeljebb 35 évre
A jogszabálytervezet szerint állami (nemzeti) vagyonra építményi jog határozott időre, de legfeljebb 35 évre alapítható, kizárólag visszterhesen, az építményi jog forgalmi értékének megfizetésével.
