Már a Kádár-korszakban kiemelten támogatták a kemény valutát „termelő” cégeket, s az export ösztönzése folyamatosan a gazdaságpolitika fókuszában maradt. Ennek egyik fontos lépése volt az Eximbank megalapítása 1994-ben. A folyamatos támogatás ellenére (amit 2007 után az EU források is segítettek) a hazai KKV-k export képessége alig javult, amit jól mutat, hogy bár a Baross Gábor újraiparosítási program keretében 1200 milliárd forint támogatott hitelt vettek fel a hazai vállalkozások, a Demján program keretében (1410 milliárd forint keretösszeggel) ismét előkerült a kérdés.
Habár nemzetgazdasági értelemben a Baross Gábor program nem érte el a kitűzött célt, mégis a Demján program szinte ugyanazokkal a célokkal indul, s ezekkel kíván „repülőrajtot” adni a magyar gazdaságnak.
Fotó: Depositphotos
A Magyarországon működő, érdemi tevékenységet folytató 250 ezer cégből 11 600 külföldi tulajdonú. A cégek 9 százalékának volt kivitele, a többi vállalkozás nem lépte át az exportképesség küszöbét. Ezen belül a magyar többségi tulajdonú cégek 80 százalékot tesznek ki. Ugyanakkor az export árbevételen belül az arány éppen fordított. Emellett a hazai cégek mindössze 8 százalékának volt exportja, míg a külföldiek esetében a megfelelő arány 37 százalék.
A magyar feldolgozóipari cégek közel 19 százaléka, míg a többi szektor hazai cégeinek 5-6 százaléka exportál (kivéve az építőipart, ahol 3 százalék az arány). Az építőipar gyenge teljesítménye annak is köszönhető, hogy az elmúlt években az állami beruházások elszívták a kapacitásokat.
