A saját lábra állást ne más végezze el

A gazdasági versenyképesség sokszor emlegetett eleme az exportképesség. Ha egy cég termékei jó áron eladhatók külföldön, akkor ez javítja a vállalkozás működését, de hazánk gazdasági stabilitásához is hozzájárul. Ne feledjük, hogy az export adja a GDP közel 80 százalékát, illetve a nettó export teszi ki a GDP 7 százalékát. Emiatt az exportálók száma, az export értéke a teljes kibocsátáshoz képest, s természetesen a teljes export volumene jó indikátora a vállalati hatékonyságnak és annak, hogy mennyire innovatívak a hazai vállalkozások. A GKI elemzése az export vállalatokról.

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Már a Kádár-korszakban kiemelten támogatták a kemény valutát „termelő” cégeket, s az export ösztönzése folyamatosan a gazdaságpolitika fókuszában maradt. Ennek egyik fontos lépése volt az Eximbank megalapítása 1994-ben. A folyamatos támogatás ellenére (amit 2007 után az EU források is segítettek) a hazai KKV-k export képessége alig javult, amit jól mutat, hogy bár a Baross Gábor újraiparosítási program keretében 1200 milliárd forint támogatott hitelt vettek fel a hazai vállalkozások, a Demján program keretében (1410 milliárd forint keretösszeggel) ismét előkerült a kérdés.

Habár nemzetgazdasági értelemben a Baross Gábor program nem érte el a kitűzött célt, mégis a Demján program szinte ugyanazokkal a célokkal indul, s ezekkel kíván „repülőrajtot” adni a magyar gazdaságnak.

Megpróbálnak repülőrajtot adni a gazdaságnak
Megpróbálnak repülőrajtot adni a gazdaságnak
Fotó: Depositphotos

A Magyarországon működő, érdemi tevékenységet folytató 250 ezer cégből 11 600 külföldi tulajdonú. A cégek 9 százalékának volt kivitele, a többi vállalkozás nem lépte át az exportképesség küszöbét. Ezen belül a magyar többségi tulajdonú cégek 80 százalékot tesznek ki. Ugyanakkor az export árbevételen belül az arány éppen fordított. Emellett a hazai cégek mindössze 8 százalékának volt exportja, míg a külföldiek esetében a megfelelő arány 37 százalék.

A magyar feldolgozóipari cégek közel 19 százaléka, míg a többi szektor hazai cégeinek 5-6 százaléka exportál (kivéve az építőipart, ahol 3 százalék az arány). Az építőipar gyenge teljesítménye annak is köszönhető, hogy az elmúlt években az állami beruházások elszívták a kapacitásokat.

Véleményvezér

Már az első tíz között a budapesti lakhatási költségek

Már az első tíz között a budapesti lakhatási költségek 

Több mint 11 év munka kell egy átlagos budapesti lakáshoz.
Kormányváltó a hangulat Magyarországon

Kormányváltó a hangulat Magyarországon 

Rosszul áll a Fidesz szénája.
A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország 

Egykor önálló népek éltek a mai Oroszország nagy részén.
Hátul kullog Magyarország a diplomások számában

Hátul kullog Magyarország a diplomások számában 

A populizmus melegágya az iskolázatlanság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo