Mintegy 100 kínai cégtől évente 21 milliárd euró értékű szolárpanel érkezik az unió piacára. Az Egyesült Államok 2011-ben 3,1 milliárd dollárért vásárolt ilyen termékeket Kínából. Ez a volumen az amerikai napenergiapiac forgalmának felét fedi le. A legnagyobb szoláreszköz-gyártó szektor Európán belül Németországban található. (Itt működik a Solar World vállalatóriás. Ennek amerikai leányvállalata panaszolta be Kínát a washingtoni minisztériumban.)
Az USA már megsarcolta
Az EB 2012 szeptemberében kezdte meg vizsgálatát a kínai szolárpanelek állami kedvezményezéséről. A lépés hátterében az áll, hogy az európai gyártók Brüsszelben panaszkodtak: a pekingi kormány állami export-támogatással segíti a kínai gyártókat, vagyis mesterségesen tartja az eszközök árát alacsonyan.
A szabad világkereskedelmet szavatoló WTO nem engedi az ilyesfajta protekcionista eszközök alkalmazását. Ezért Peking és Brüsszel kölcsönös fenyegetőzése nem igazán nyerte el a WTO tetszését. Az USA viszont egy lépéssel előrébb jár: már 2012-ben bevezették a napenergiás eszközökre az importvámot (lásd a keretes anyagot).
Az olcsóság nyomása
Megfigyelők azt is megjegyezték, hogy a kínai árukra kirótt vám fordítva sülne el: az EU megújuló energiára történő átállását is lassítaná. A napenergia-technológia használata ugyanis a kínai olcsóság miatt gazdaságos.
Pontosan milyen olcsóságról beszélünk? A kínai szolár-eszközök 45(!) százalékkal kerülnek kevesebbe, mint az európaiak. Az elmúlt 5 évben a kínai dömpingáru mintegy kétharmaddal csökkentette a nyugati termékek árszintjét. Ez az olcsóbbá válás azonban még mindig nem elegendő arra, hogy kedvezőbb alternatíva legyen a napenergia a fosszilis energiahordozókból előállított energiával szemben.
Kína és az Unió patthelyzetbe került, egyik oldal sem hajlandó engedni. Az EB a tervek szerint nem kevesebb, mint 47(!) százalékos vámot róna ki a nem európai szolártermékekre.
- Az amerikai illetékesek először 2,9 %-tól 4,73 %-ig terjedő vámot szabtak ki a kínai termékekre, mellyel a kínai export-támogatásokat szankcionálták. (A százalékérték attól függ, nagyvállalattól vagy kis vállalkozástól származik-e az áru.)
- Miután a gyártási támogatások bőkezű osztogatásában is bűnösnek találták az amerikai miniszteri hivatalnokok Pekinget, további 31(!) %-os vámot vezettek be 2012 májusában (90 napos visszamenőleges hatállyal).
- Az árzuhanás miatt három nagy amerikai szolárpanelgyártó ment csődbe Amerikában 2011-ben, köztük a Solyndra, melynek bukása 500 millióba került az államnak. (A gazdaságösztönző csomag részeként ugyanis az Obama adminisztráció állami garanciát vállalt a cég által felvett bankkölcsönre.)
- Az amerikai napenergia-piac közel 100 000 főt foglalkoztat, ennek fele az eszközök üzembe helyezésével foglalkozik. Csak az állomány negyede dolgozik a gyártásban.
