A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) nagy volumenű lakóingatlan-fejlesztésbe kezdett a III. kerület testvérhegyi részén Harsánylejtő Kertváros néven.  A cég 39 hektáros területen három ütemben közel 180 építési telket alakít ki és kíván értékesíteni az elkövetkező öt évben. A BIF célja, hogy a természeti adottságokhoz és a terület elhelyezkedéséhez méltó, igényes lakókörnyezet jöjjön létre modern és kifejezetten környezettudatos építészeti megoldások felhasználásával.  

A projekthez kapcsolódóan egy pályázatot is kiírtak, mely során arra voltak kíváncsiak, hogy az építészek, egy családi ház megalkotása során, milyen válaszokat tudnak adni olyan aktuális és „divatos" kérdésekre, mint fenntarthatóság, energiahatékonyság, zöld építészet.

Az elismeréseket végül Reisz Ádám, Kállay Gábor, illetve Tarkó Edit és Miklós Zoltán (megosztva) vehette át, de kiemelt besorolást kapott Bors András, Fernezelyi Gergely, Gerő Balázs, Nagy Sándor, Rétfalvi Donát DLA  és Rustinczky László terve is. (A pályázati munkákat ide kattintva érheti el)

Robbanásszerű szemléletváltozás

Bár az országban csökken a kiadott építési engedélyek száma, a családi házaké nő, így 2010-ben az összes engedély 51 százaléka ilyen típusú volt - közölte a díjátadón Varga Tamás, a Harsánylejtő Kertváros projektmenedzsere. Állítása szerint 2010-ben Budapesten több mint 4000 eladó telek volt, ám csak 200 talált gazdára, ami azt is mutatja, hogy hiány van a minőségi kínálatból.

„Amíg évekkel ezelőtt semelyik beruházó nem gondolkodott zöld szemmel, addig mára ez megváltozott és kialakult egy olyan tervezői elit, amely magáénak vallja a környezettudatos gondolkodást" - mondta a díjátadót követő kerekasztal-beszélgetésen Reith András, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) alelnöke. Szerinte az ilyen típusú házaknak az elterjedését az is hátráltatja, hogy egyelőre drágábbak a „hagyományos" épületeknél, pedig hosszú távú gondolkodással az is tisztán látható, hogy idővel megtérül a beruházott pénzösszeg.

„Ugyancsak sokaknak okoz gondot, hogy a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő házak gyakran nem felelnek meg az esztétikai elvárásaiknak, így fontos, hogy ezt a két szempontot, minél hamarabb összehozzuk" - tette hozzá Vogl Artemon, a Szép Házak folyóirat főszerkesztője. Ezzel kapcsolatban Perényi Tamás tanszékvezető (BME Lakóépület Tervezési Tanszék) elmondta, hogy tapasztalatai szerint is gyakran okoz gondot, hogy nincs egyetértés a vevő és a tervező között. Szerinte az építészet nem mehet a funkció romlására, így minden esetben érdemes azt vizsgálni, hogy valóban kielégítik-e az ügyfél minden igényét a tervek.