Szili Katalin, aki a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának elnöke is, egy példával érzékeltette a mai folyamatok fenntarthatatlanságát, eszerint 2030-ban már két bolygónyi Földre lenne szüksége az emberiségnek minden igénye kielégítéséhez. A Föld lakossága ma 1,3 bolygót használ, ha viszont minden ország annyi erőforrást venne igénybe, mint a Egyesült Államok, akkor ahhoz több mint négy bolygóra lenne szükség. A Föld lakossága 1985-ben kerülte el az egy bolygónyi használatot - mondta a parlament elnöke. Emlékeztetett arra is, hogy 2000-ben Johannesburgban hangzott el az ökológiai vilgcsúcs-értekezleten, hogy 1,5 milliárd ember nem jut a Földön egészséges ivóvízhez. Utalt arra is, hogy a Magyar Tudomány Napjának közelmúltbeli megemlékezésein a természeti elemeket és az élhető világot helyezték a tudományos előadások fókuszába.
Szili Katalin szerint a globális világ kihívásait felismerve a magyar parlament létrehozta - az öt frakció támogatásával - a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsát, amely 32 tagú testületben a tudományos élet, a civil szféra, az egyházak és a társadalom más szereplői is képviseltetik magukat. A tanács "egy zöld sziget", amelyben társadalmi párbeszéd indulhat el - hangsúlyozta a házelnök. Utalt arra is, hogy a tanács dolga továbbfejleszteni a kormány által 2007-ben elkészített és az Európai Uniónak benyújtott Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiát.
Magyarországnak 2030-ig szóló hosszú távú fenntartható fejlődési stratégiát kell kidolgoznia, amely bizonyosan a parlament elé kerül még ebben a választási ciklusban - jegyezte meg Szili Katalin. Hangsúlyozta azt is, hogy ezt megelőzően azonban a jövő év őszére a tanácsnak el kell készítenie Magyarország Fenntarthatósági Jelentését, amely arról szól majd, hogy "milyen állapotban van az ország társadalmi, gazdasági, szociális és ökológiai szempontból".
