Az uniós irányelv hármas célt határozott meg, melyben az egyik legfőbb indikátor, az energiafogyasztás 20 százalékkal való csökkenése mellett 2020-ra érje el a megújuló energiák alkalmazását 20 százalékkal. Az európai célokhoz a fenti termékkörök 25 százalékos hozzájárulását várják el a jogalkotók. A jogszabályváltozásnak megfelelő energiacímke-jelölést először 2015 szeptemberétől, majd fokozatos szigorítással 2019-ig kell a piacra bevezetni – közölte a HAJDU.
A jelenlegi hazai kínálat – az azonos funkcionalitású termékek esetén – nagy szóródást mutat mind a vízmelegítési energiahatékonyság, a hangteljesítmény és az állási veszteség tekintetében. A jogalkalmazás a kényszerítés és a folyamatos korlátozás eszközeivel alakítja a piac szereplőit: a gyártók egy része már a jövő évtől szembesül azzal, hogy energiapazarló termékei kivonásra kerülnek.
Az iparági szereplők közül az élvez előnyt, aki a felkészülési idő alatt gyorsabban, költséghatékonyabban fejleszt, termékeit megfelelő áron tudja tartani. Aki ezt nem tudja biztosítani, fokozatosan kiszorul a piacról. Az élesedő verseny átalakítja a piaci részesedést. Mindezt oly mértékben, ahogyan egyes piaci szereplők termékeinek jogszabályi kizárásával a fogyasztói preferencia választásakor az ár–érték arány elsőbbséget élvez.
A fogyasztó számára ez a következőket jelenti: a folyamatos termékfejlesztés következtében változik a termékek műszaki tartalma, designja, egyre intelligensebb, környezet- és felhasználóbarátabb termékek látnak napvilágot. Az a végfelhasználó, aki megismeri az új jelzési rendszer értelmezését, és vásárlásával hajlandó az energiahatékonyabb terméket preferálni, nagyarányú megtakarítást élvez.
Új építésű ingatlanok, vállalkozások esetén a tudatos fogyasztó úgy is csökkentheti a környezeti terhelést, hogy egyszerre képes megoldani az ingatlan melegvíz-ellátását, fűtését és akár a hűtési rendszerét is. Az új melegvíz- és fűtőrendszerek jelzései a piktogramok, melyek bárki számára ugyanazt jelentik. Három alapvető jelzést érdemes a fogyasztónak értékelni, az egyik a vízmelegítési energiahatékonysági osztályba történő besorolás. Az „A” kategóriát (75–85 % energiahatékonyság) a hőszivattyús vízmelegítő kapja, ha ezt a rendszert szolárrendszerhez kötik be, már A++ kategóriás (150–170%) besorolást fog kapni. Az átlagos méretű, piacon kapható elektromos vízmelegítő (35–40%) C kategóriás besorolást kap.
A vízmelegítők mérete, fűtőteljesítménye és felfűtési hőfoka alapján az energiacímkén új, a ruházati iparban már megszokott S, M, L, X, XXL besorolással találkozhatnak a fogyasztók. Ismert, hogy a ruházati termékeknél a kicsitől a nagy méretekig jutunk el: S-től az XXL-ig ugyanez a számozás a kis energiaszolgáltatástól mutat a nagy energiaszolgáltatásig. Minél több hőmennyiség nyerhető ki a forróvíztárolóból, annál magasabb számozást kap, amely a 3XL-lel tetőzik.
Az uniós pályázati források támogatásával kiemelt szerepet kapnak a megújuló energiát hasznosító termékek. Fogyasztói oldalról pedig a napenergia, környezeti hőenergia, mint ingyen energia hasznosítását elősegítő berendezések (hőszivattyús bojlerek, szolárrendszerek, energiatakarékos vízmelegítők) rövidülő, 3-4 éves megtérülési időt jelentenek.
