A passzívház olyan alacsony energiaigényű épület, amelyben a kellemes belső klíma télen-nyáron hagyományos aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül elérhető. A passzívház-filozófia lényege, hogy olyannyira minimalizálják az épület hőveszteségét, hogy a fennmaradó hőigény aktív fűtési rendszer nélkül, hővisszanyerős szellőztetéssel is kielégíthető legyen. Az esetleg fennmaradó hőszükséglet pótlására gyakran megújuló energiaforrásokat használnak, de ez nem feltétele a koncepciónak, csupán annak köszönhető, hogy a passzívház egyelőre a környezettudatosan gondolkodó kevesek körében terjedt el.

Az első passzívházat 1991-ben a németországi Darmstadtban építették fel, tervezője az azóta a Passivhaus Institut (PI) vezetőjeként tevékenykedő Wolfgang Feist. Mára a világon összesen tizennégyezer ilyen épület készült el, ezek többsége Németországban és Ausztriában. Bár a koncepció követőinek számító tudósok folyamatosan hangsúlyozzák a passzívház jelentőségét a klímaváltozás elleni harcban, ám ez önmagában kevés ahhoz, hogy most még pluszbefektetéssel járó építészeti megoldás teret nyerjen.

Bekerülés, fenntarthatóság és megtérülés

Passzívházat építeni a becslések szerint ma Magyarországon mintegy 20-30 százalékos többletbefektetéssel lehet. Pontosabban lehetne, mert mindeddig egyetlen, a PI által minősített épület sem készült hazánkban. A szellőztető berendezésekkel foglalkozó Kucsera Mihály szerint éppen ezért nem is lehet valójában megmondani a valódi árat, hiszen a minősítéshez szükséges fizikai paraméterek elérése nagy részben a kivitelezés minőségén múlik.

A többletköltség elsősorban a jobb minőségű, speciális nyílászárók és a jobb szigetelés árából adódik. A passzívházba tervezett kompakt készülék ellátja a fűtést, melegvíz-készítést és szellőztetést. Kiváltja a hagyományos fűtési rendszert, kazánnal, radiátorral, csövekkel együtt. A passzívház-gépészet így nagyjából annyival kerül többe a hagyományosnál, amennyivel több is van benne: a légkomfort szellőztetőberendezés árával.

A passzívház gazdasági versenyképességét elsősorban a nagyon alacsony fenntartási költség adhatja. Egy ilyen épület fűtési költsége 80-90 százalékkal kevesebb, mint egy hagyományosé. Egy jó minőségű kompakt készülék évente mintegy 2000 kilowatt energiát fogyaszt, tehát mostani áron havonta 7500 forint körüli összegből állítja elő a meleg vizet, szellőztet, és fűt. A megfelelő tervezésnek köszönhetően légkondicionálásra egyáltalán nincs szükség. Mindemellett a passzívház kevesebb karbantartást is igényel, mivel szerkezeti és építészeti sajátosságaiból adódóan sem a penész, sem a korrózió nem fenyegeti.

A befektetett többlet viszont megmarad a ház falán, ahelyett, hogy "elégne" egy hagyományos épület fűtési költségeivel - hangsúlyozza Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház Szövetség elnöke. A szakember szerint, az energiaárak változásának becslése alapján, mintegy harminc év kell a befektetés teljes megtérüléséhez. Debreczy szerint azonban nem egyszerűen ezt a számot kell figyelembe venni, hiszen a környezetvédelmi szabályozások folyamatos szigorodásával és a környezettudatos gondolkodás térnyerésével az energiapazarló épületek piaci értéke folyamatosan csökken majd, míg lassan csak a passzívházak iránt lesz kereslet - előbb utóbb tehát amúgy is váltani kell.

A teljes cikket a Piac és Profit április számában olvashatják.