Áder János köztársasági elnök május elején kért normakontrollt az Alkotmánybíróságtól a szakmai szervezetek által ellenzett törvénymódosításról, amely kivonta volna a védett területnek minősülő állami földeket a nemzeti parkok kezelése alól.
Az Ab hétfőn kimondta, hogy alkotmányellenes a törvény kétharmados többséget igénylő részének feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés és azt a jövőben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet gyakorolná elsősorban gazdasági elvek alapján.
A törvénymódosítást az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is az NFA-hoz utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett “földmutyiról”, “földrablásról” beszéltek. Mint azt a Piac&Profit korábban megírta, a törvényjavaslatot a parlament fenntarthatósági bizottsága sem támogatta, alig másfél hónapja pedig a kétharmados törvényjavaslat bukott meg a Parlamentben.
(A jogszabálytervezet benyújtásáról itt olvashat!)
Fazekas Sándor az eredeti javaslata indoklásában ugyanakkor azt írta: az NFA a védett természeti és Natura 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg a szervezetnek, így a kizárólagos nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország szakmailag teljesen alaptalannak tartja, hogy a kormányzat annak ellenére erőlteti a nemzeti parkok jogainak csorbítását, hogy nem valósulhat meg a kormányzat által eddig kommunikált cél, vagyis az állami vagyon egységes kezelése. Ez a lépés valóban a természetvédelmi rendszer jövőjére nézve rendkívül baljós tendenciát vetít előre. (Jogi szakértők alkotmányellenesnek minősítették a tervezetet.)
A természetvédők újra felhívják a figyelmet arra, hogy a törvény elfogadása visszafordíthatatlan károkat okozhat hazánk természeti örökségében és ezért alkotmányellenes. A szervezetek a törvény elfogadása esetén felkérik a köztársasági elnököt, az ombudsmant és a parlamenti pártokat, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz az egészséges környezethez való alapjogot sértő jogszabály megsemmisítése érdekében.
A nemzeti parkok védelmében, a törvényjavaslattal szemben foglalt állást az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa szakmai bizottsága, az Országos Környezetvédelmi Tanács és 170 civil szervezet. A civil szervezetek felkérésére ezrek álltak ki és jelezték a tervezettel kapcsolatos aggályaikat a döntéshozóknak elküldött levelekben. (Egyébként tavaly már a védett területek ötödére rátette a kezét az állam.)
Csatát nyertek, de nem háborút
"A mai örömteli döntés egy lélegzetnyi időt ad, hogy a természetvédelem győzelmét ünnepeljük. A munka érdemi része természetesen hátravan, hiszen egy rossz törvényjavaslat elbukása még önmagában nem jelent előrelépést. De az Alkotmánybíróság mai döntése legalább biztosíték arra, hogy visszalépés se történjen a közeljövőben" - fogalmazott Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
"A természeti értékek védelme szempontjából alapvető a megfelelő jogszabályi környezet. Ezt az elmúlt hetekben hazai szinten kellett megóvnunk, és biztosan lesz még sok olyan pont, ahol szükség lesz a társadalom tagjainak bevonására ahhoz, hogy hosszú távon javulást érhessünk el. Hiszen a megőrzés és a fenntartható jövő együtt jár, nemcsak a jelen állapothoz kell ragaszkodnunk, hanem előremutató stratégia mentén fejlesztenünk is kell a természetvédelmi intézményrendszert" - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
"Különösen jelentős az Alkotmánybíróság döntése abból a szempontból, hogy kimondta, hogy nem lehet visszalépni a természet védelmének jelenlegi szintjétől. Felszólítjuk a kormányt, hogy tartsa tiszteletben ezt az alkotmányos elvet és biztosítsa a környezet- és természetvédelmi intézményrendszer zavartalan működését” - tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
