“A Föld Napja Alapítvány adatai szerint 1,5 millió ásványvizes palack keletkezik hulladékként évente Magyarországon, és valószínűsíthető, hogy mellé körülbelül még egyszer ennyi az üres üdítős palackok száma. Mára a hulladék 30%-t ezek a kőolajból készült, csupán néhány percig használatos palackok teszik ki, amelyekből ráadásul az egészségünkre ártalmas kémiai anyagok is kioldódhatnak“ - mondta dr. Horváth Sarolta, a kezdeményezés ötletgazdája.
100 millió tonna műanyag termelődik évente, amiből 10 millió tonna az óceánban végzi. Az óceáni áramlatoknak köszönhetően ezek a hulladékok egy pontban tömörülnek össze, az áramlatok találkozásánál. A hulladékszigeteket alkotó szemét 80 százaléka a szárazföldről származik, míg 20 százaléka hajókról. Összetétele alapján található benne üveg, alumínium doboz, orvosi hulladék, de legnagyobb részben, azaz 90%-ban műanyag, aminek egy része vizes flakonok, kupakok, műanyagpoharak és halászhálók, nagy része pedig a műanyaggyártás melléktermékeként keletkezett műanyag pellet. A jelenség nem csak az óceánokat érinti: a Dunába is jut a szemétből bőven.
A legtöbb műanyagnak 400-500 évre van szüksége a teljes lebomláshoz, addig csak egyre kisebb méretűre darabolódnak, olyan apróra, hogy még planktonokban is megtalálhatóak. A vízbe kerülő eldobott hulladék 70 százaléka pedig a tengerfenéken végzi. (Az EU ezért leszámol a műanyagzacskókkal.)
Követendő példa lehet a zéró hulladék mozgalom, ami a hulladéktermelést háztartásokban nullára kívánja csökkenteni. De ha már hulladék keletkezik, akkor azt próbáljuk meg hasznosítani és újrafelhasználni, így akár pénzt is kereshetünk.
Az aktuális Műanyag Palack Böjthöz a szervezők a Facebook-on várják a csatlakozókat.
