Hol is tartunk ma annak megválaszolásával, hogy hogyan tud majd 9 milliárd ember 2050-ben minőségi értelemben „jól-létben" élni, illetve a vállalatoknak mi a teendője ezért? A kérdést az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcs című konferencián tette fel a szekció-előadó, Kriza Máté, a BCSDH - Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért - igazgatója. A szakember egy olyan nemzetközi szervezet tevékenységéről beszélt, amely a világ jelentős nagyvállalatait működteti, s az utóbbi időben egy jelentős kutatást végzett. Cégek vezetőivel, szakértőkkel folytattak beszélgetéseket arról, hogy néhány évtized múlva milyen jövőképpel lehet számolni. Eszerint nő a népesség, nő az energiaszükséglet és csökken a vízkészlet miközben a súlypontok áthelyeződnek a világ országai között. Városlakó lesz 2/3-1/3 arányban a lakosság. Markánsabbá válik a városi lét, a középosztály erősödése sokfelé érzékelhető lesz.
Természetesen fogynak és egyre drágábbak lesznek a fosszilis energiakészletek. A 2050-ig előre tekintő jövőkép alapján egyebek mellett érdemes a GDP tartalmát például újra értelmezni, hiszen az sok mindent mér, sok mindent nem, az ökoszisztéma pedig nem szerepel benne. Elegendő a hatalmas emberi és természeti kárt okozó vörös iszap katasztrófára gondolni, miközben pozitív hozadéka lesz a GDP-ben a környezeti kármentesítés miatt. A felmérés szerint a mezőgazdaságra is úgy kell tekinteni, hogy legyen elegendő élelem, víz globális értelemben is. A biztonságos energiaellátás kapcsán az alacsony szén-dioxid kibocsátás is felvet kérdéseket. Jó dolog az elektromos autó, de egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan állítjuk elő a hozzá szükséges villamos áramot. Vagy: el kell érni, hogy ne keletkezzék a gyártási folyamatokban hulladék, s fontos, hogy ne egy-egy épületre, a közlekedés egy szegmensére koncentráljunk, hanem például komplett városokra, vagy intelligens közlekedési rendszerekre. A vállalatoknak az együttműködéseken keresztül, együttesen gondolkodva kell megoldaniuk alapvető környezeti, gazdasági problémákat. Ez a megközelítés fejlődési lehetőségeket is tartalmaz.
Ma már a fejlődő országokban pénzt adnak az úgynevezett ökoszisztéma nyújtásáért, így ösztönözve például önkormányzatokat azért, hogy fenntartsanak vizes élőhelyeket. A jövőben például beépülhet közlekedés árában az, hogy mennyi az ágazatnak, a vállalatainak a környezetre gyakorolt hatása.
Kriza Máté prezentációját innen letöltheti, a konferencia teljes programját itt olvashatja.
