A 4 dolláros egykori gallononkénti benzinárra legfeljebb az energiatakarékosság és a megújuló üzemanyagok apostolai tekintenek nosztalgiával - értékelte a helyzetet az amerikai hírtelevízió. Ma, a 2 dollár alatti benzinár idején (kedden az országos átlag 1,88 dollár/gallon volt) úgy tűnik, hogy az energiapolitikai reformtörekvések háttérbe szorultak. A benzinár zuhanásával párhuzamosan láthatóan enyhül a lakossági követelés az alternatív üzemanyagfajták, illetve az energiatakarékos autók kifejlesztése iránt.

A környezetvédelmi aktivisták régóta szorgalmazzák a változó benzinadót, amellyel ki lehetne küszöbölni a nyersolaj árának ingadozásait is. A viszonylagos olcsóság közepette azonban a közvélemény támogatása e javaslat iránt is elapadt. A szenátusban a demokrata Jeff Bingaman, az energiaügyi bizottság elnöke a napokban elutasította bármilyen új benzinadó bevezetését. Mint mondta, erre nincs sok esély.

Az Egyesült Államokban minden gallon (3,78 liter) benzinre 18,4 cent (37,3 forint) szövetségi adó jut. Ehhez a szövetségi államok is hozzáteszik a saját adójukat, amelynek a mértéke átlagosan 22 cent (44,6 forint). Legutoljára Jimmy Carter elnök szeretett volna 50 centes benzinadót bevezetni a 70-es évekbeli olajválság idején, kezdeményezése azonban megbukott. Barack Obama megválasztott elnök a CBS-nek adott interjújában a napokban sajnálattal állapította meg: a benzinár csökkenése nincs kedvező hatással a reformokra. Elmondta, a dolog úgy működik, hogy ha az árak a benzinkútnál emelkednek, mindenki cselekvést sürget, de amint visszasüllyed az árszint, "úgy csinálunk, mint nem is lenne fontos a dolog, és visszaülünk terepjáróinkba".