Kiváló időzítéssel - a Brüsszel és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodás ünnepélyes aláírása napján - jelentette be az első megnyíló pályázatokat Hevesi Zoltán Ajtony, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára a Társasházi Háztartás által szervezett konferencián.
A megnyíló pályázatok kedvezményezettje a lakosság lesz: fűtéskorszerűsítésre 1 milliárd forint, külső nyílászárók cseréjére 1,1 milliárd forint és háztartási nagygépek cseréjére 627 millió forint áll majd rendelkezésre. A fejlesztések célja a hazai energiahatékonyság növelése. A legmagasabb pályázható összeg fűtéskorszerűsítés esetén 650 ezer, ablakok cseréje esetén 500 ezer, háztartási gépcsere esetén 35 ezer forint lesz. A teljes pályázati keret energetikai felújítások esetén mintegy 3500, gépcserekor 21 ezer szerencsés pályázót valószínűsít. A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy a pályázatok megjelenése után egy 30 napos felkészülési idő áll majd rendelkezésre az első beadásig - hívta fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet.
A konferencián az is elhangzott, hogy finisében van a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia és 2 héten belül megkezdődhet társadalmi egyeztetése. A Stratégia összesen 189 Petajoule energia-megtakarítást irányoz elő a 2014-2020-as programozási ciklusra, melyből 111 Petajoule-t energetikai fejlesztések adnak majd. Az új programozási ciklus újdonsága, hogy a hazai lakosság is pályázhat majd energiahatékonysági támogatásokra. Az államtitkár-helyettes reményi szerint 10 milliárd forintos kerettel még az idén elindul a Panel program utóda. Az új program lakóingatlanok energia-megtakarítást eredményező komplex felújítását tűzi ki, és nemcsak az ipari technológiával épült ingatlanok – azaz panelházak – számára. Az Épületenergetikai Stratégia felmérésére alapozva a minisztérium
Különösen örvendetes, hogy a korábbi Panel program kiszélesedik, a hazai családok széles köre számára válik majd elérhetővé. Nagy szükség is van erre, hiszen a magyar háztartások fajlagos energiafelhasználás tekintetében elsők között vannak az Unióban. Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40%-a a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. Az energiahatékonyság növelésének ugyanakkor számos járulékos haszna is van: emeli a versenyképességet, munkahelyeket teremt, javítja a költségvetés helyzetét. A kis fogyasztású lakások pedig kényelmesebbek, értékesebbek.
