Az Amflora annak ellenére kapott termesztési engedélyt az EU-ban, hogy az egészségre és környezetre gyakorolt hatásairól nem voltak megfelelő független vizsgálatok: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal csak az érdekelt cég adataiból vonta le következtetéseit.

Termesztését, takarmányként és élelmiszerként való használatát 2010-ben engedélyezte az EU, az utóbbit 0,9% alatti mennyiségben. Csakhogy az első vetési szezonban, néhány hónappal a vetés után kiderült, hogy az elvetett Amflora összekeveredett a cég másik, de termesztési engedély nélküli, Amadea nevű génmódosított burgonyájával.

Nem élelmiszerként került a piacra - mégis az lett belőle

Annak ellenére, hogy az Amflorát főleg ipari célra tervezték, a BASF azzal, hogy 0,9% tartalomig élelmiszerként is engedélyeztette, már korábban beismerte, hogy nem tudja garantálni annak teljes különválasztását az  élelmiszercélú  burgonyától. Az Európai Bizottság is elismerte, hogy a hagyományos  és GM-burgonya elválasztása nem valósítható meg, és az Amflora be fog kerülni az élelmiszerláncba.

A Greenpeace korábban figyelmeztetett az Amflora lehetséges egészségügyi kockázatára és arra, hogy engedélyezése az európai jogszabályokba ütközik, miután a burgonya antibiotikumoknak ellenálló jelzőgént tartalmaz. Ezeket a géneket a 2001/18-as uniós direktíva alapján már ki kellett volna vonni, mert megemelheti az emberi szervezet antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességét. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) szerint az a két antibiotikum, melyeknek az Amflora ellenáll, az emberi gyógyítás számára kritikus fontosságúak.

További kockázati tényező, hogy az Amfloráról  nem készült környezeti kockázati  vizsgálat, az emberek,  állatok és növények anyagcseréjére gyakorolt hatásokat sem vizsgálták.

Magyarország is perli az EB-t az engedélyeztetés miatt

Ezért a Greenpeace, a Justice and Environment és más civil szervezetek az Európai Bírósághoz fordultak az Amflora engedélyezése miatt. De rajtuk kívül  Magyarország vezetésével uniós tagállamok is perlik a Bizottságot a kockázatos burgonyának adott zöld út miatt.

Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse elmondta: "Teljesen felesleges magas keményítőtartalom miatt génmódosított burgonyát termeszteni, hiszen több olyan természetes fajta van már a piacon, mint például a Henriette vagy az Eliane fajták."

"A Barroso vezette 27 tagú Bizottság a fogyasztók és gazdák tiltakozása ellenére évek óta próbálja 500 millió európaira ráerőltetni a génmódosított növényeket  és élelmiszereket. Ezek uniós engedélyezési eljárása alapvetően rossz.  Nem a biztonságot, a kockázatok kiszűrését, hanem azon óriás biotechnológiai cégek érdekeit szolgálja, akik gyorsan haladnak a globális élelmiszerlánc teljes kontrollja felé."

A GMO-mentes mezőgazdaság fontosságát a magyar alkotmány is hangsúlyozza.