Az üzleti szektor szereplőinek többsége már felismerte, hogy bizonyos lépéseket többé nem engedhetnek meg maguknak, a politikusok azonban még nem. Ezért hitehagyott, lázad és szenved klímadepresszióban a fiatal generáció.

A Piac & Profit tizedik alkalommal rendezte meg rendezőtársaival, a Magyar Public Relations Szövetséggel és a BKIK-val  a Magyar Fenntarthatósági Csúcsot. 300-an jöttek el, felelősen gondolkodó és cselekvő emberek, hogy megvitassák az előadókkal, egymással, mit kell tennünk, hogy élhető maradjon a világunk.

„Minden társadalom, civilizáció alapja a bioszféra, az egészséges ivóvíz és levegő, ezeken alapul a javakat viszonylag igazságosan elosztó társadalom, amire ráépül a gazdaság” – magyarázta Sipos Katalin, a WWF magyarországi igazgatója. Csakhogy jelenleg a gazdaságot helyezzük minden fölé. „Két fronton van manapság környezeti válság, az egyik az üvegházgázok kibocsátása, a másik a teljes bioszféra szennyezése, a fajok és élőhelyeik pusztítása. 1970 és 2014 között a Globális Bolygó Index 60 százalékos csökkenést mutatott, a fajok populációi kritikus pont alá csökkennek, ez alatt már nem tudnak reprodukálódni. Fogyasztásunk 1980 óta 15 százalékkal nőtt. A gazdaság nem árazza be azokat a károkat, amiket a természeti erőforrások túlhasználatával elveszítünk. Át kellene alakítani az adó- és támogatási rendszert úgy, hogy a környezeti szempontból helyes anyag- és területhasználatok térüljenek meg.” – mondta Sipos Katalin.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése „először hangsúlyozta, hogy a földhasználat visszahat a klímára. A melegedés a szárazföldeken 2006 és 2015 között gyorsabb és 1,53 Celsius-fokkal nagyobb volt, mint a globális átlag” – emelte ki Ürge-Vorsatz Diana, az IPCC WGIII alelnöke, akit leginkább az döbbentett meg, hogy a viharokban keletkező szélsőséges tengerhullámok magassága évente egy centiméterrel nőtt 1985 óta. Ennek fényében nyer értelmet, hogy jelenleg miért állnak víz alatt Velence ódon utcái.

Fenntartható Fejlődési Célok

Az SDG-célok (Fenntartható Fejlődési Célok) megvalósításával az MPRSZ külön blokkjában kiemelten foglalkozott a Fenntarthatósági Csúcs idei konferenciája.   Az ENSZ 193 tagországa 2015-ben fogadta el a 17 pontból álló Fenntartható Fejlődési Célokat (FFC, angolul SDG). Ezek iránytűként szolgálnak a nemzetállamok, a vállalati szektor és civil társadalom intézményei számára, hogy fenntartható működési pályára állítsák a gazdaságot és javítsák a lemaradó néprétegek életfeltételeit.

Ezt a szempontrendszer kezdik alkalmazni üzleti gyakorlatukban és stratégiájukban a vállalatok. „A bankok bekeményítenek, mert tudják, hogy az ökológiai kockázat egyben pénzügyi kockázat. Mi van, ha a kormány hoz egy olyan szabályozást, ami további pénzügyi terheket ró a szennyező cégekre? Akkor hogyan fizetik vissza a hitelüket?” – magyarázta a bankok tudatosodását a pénzügyi érdekek mentén is Hegyi Gábor, a Capital Communications ügyvezetője.

„Érdekes módon 20 000 dolláros egy főre jutó GDP-nél elkezdenek nőni az erdős területek, mert a gazdagabb társadalmak erre már figyelnek” – mondta Kerekes Sándor, a Corvinus Egyetem professzora.

Magyarország felemás teljesítményt mutathat fel az FFC hazai megvalósításában. „A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata jelentősen csökkent, de még mindig 1,9 millióan, vagyis a lakosság 19,6 százaléka él szegénységben, s 10,1 százalék nélkülöz, ami jóval nagyobb, mint az EU 5,8 százalékos átlaga. Ráadásul nálunk legnagyobb az unióban a százezer főre jutó rákos elhalálozások aránya” – mondta Faragó Tibor, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Politikai közélet: Hitelességi válság

A fiatalok lázadoznak, a zöldek is, de a politika fősodra úgy van vele, hogy NIMBY (Not in My Backyard), vagyis ne az én kertemben kísérletezz. Inkább elvonják a köz figyelmét az ökológiai válságról, hogy másról essen szó (a klímaszkepticizmus is ilyen trükk). Greta Thunberg pedig visszarángatja az emberek figyelmét korunk égető problémájára, fejtegette Dinya László, az Eszterházy Károly Egyetem tanára.

Washingtonban egyelőre nincs számottevő támogatottsága a Green New Dealnek. Az FFC-k is csak iránymutatók. „Lila gőzünk sincs arról, milyen társadalomban kellene élnünk 2030-ban vagy 2050-ben. A jelenlegi szabályokat kukába kell dobni, mert 19. századi aggyal, 20. századi intézményrendszerrel próbálunk 21. századi problémákat megoldani, mintha visszapillantó tükörből próbálnánk autót vezetni. A politikusok nem akarják, nem tudják vagy nem áll érdekükben megérteni ezt a századot. A nemzetek, köztük a mienk is, triplakommunikációt folytatnak: mást ígérnek és cselekvéseik egészen más mutatnak a klímaváltozás lassításával kapcsolatban” – mondta Dinya László.

Kultúrember nem cáfolja a klímaváltozás tudományát. A tudósok 97 százaléka egyetért abban, hogy az emberi eredetű, vagyis légszennyezésünk az oka, mert meg tudjuk különböztetni azt a széndioxidot, ami a természetben forog és azt, amelyet elégettek. Két izotópjuk eltér” – magyarázta Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Fogyasztói felelősség

„Kollektív traumában élünk és ezt csak úgy tudjuk elviselni, ha érzéketlenné válunk iránta és pótcselekvésbe menekülünk: fogyasztunk” – mondta Ruzsa Ágota, a SOL Intézet vezetője. Évente 1,7 bolygót fogyasztunk el. Az élelmiszerek egyharmada tönkremegy vagy kidobjuk. Ha nem szokunk le a túlfogyasztásról és a pazarlásról, nem lesz e téren változás. Hajnal Klára, a Pécsi Tudományegyetem docense szerint „tudatos vásárlót kell nevelni a reklámok által agymosott zombifogyasztóból”, mert csak a környezettudatos vásárlók kritikus tömege képes nyomást gyakorolni a világvállalatok termelési rendszereire (nyersanyagkitermelés, csomagolás, logisztika stb.).

„Az újratölthető üvegben forgalmazott sör mennyisége csökken, a vásárlóknak csak 20 százaléka veszi” – mondta Kántor Sándor, a Sörszövetség elnöke az egyik panelbeszélgetésen, ahol az is felmerült, hogy ilyen esetekben az iparágaknak proaktívan terelniük kellene a fogyasztókat. Ha csak üvegben árulnák a sört, az emberek akkor is megvennék. Az E.ON például az Energiaközösségek programmal változtatta meg a lakosság fogyasztói viselkedését: éves szinten 7-30 százalékkal tudták csökkenteni  a programba bevont közösségek áramfogyasztását. Ezt Vadovics Edinától, a GreenDependent Intézet szakmai vezetőjétől tudtuk meg.

Spirituális megoldás

„Lázadást, tüntetéseket látunk világszerte, mert az emberek megérezték, hogy beteg állapotban van a világ” – mondta László Ervin író-filozófus, a Budapest Klub alapítója, az Üzleti Etikai Díj társalapítója, a Magyar Fenntarthatósági Csúcs fővédnöke.

Mi lehet a globális társadalmi és a gazdasági változás alapja? Egy új tudatosság. „Az információk vezérlik a géneket, és a nemzetállamok működését is. Éreznünk kell, hogy a társadalom és a bioszféra részei vagyunk. A fiatalokban ez a velünk született egységérzés még nincs elnyomva.

Ők még tudják, a felnőtteknek pedig még meg kell tanulnia, hogy egy nagyobb egység részei vagyunk, amit a szeretet tart össze. Az embereknek meg kellene becsülniük a bioszféra minden élő lényét, mindent, ami növekszik. S nem a hatalmába keríteni és pusztítani, kisajátítani.  Csak ez a tudatosság gyógyíthatja meg világunkat” – összegezte mondandóját László Ervin.

Kevesebb több: Erőforrás-spóroló megoldások

A mesterséges intelligencia és a dolgok internetén valós időben kommunikáló okos eszközök, szenzorok  jelentősen elősegíthetik az erőforrások és az energia hatékonyabb felhasználását. A körforgásos gazdaság jegyében egyre több cég minimalizálja hulladék-kibocsátását újrahasznosítja az anyagokat. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 90 tagvállalata már 130 ilyen körforgásos üzleti megoldást valósított meg – mondta Márta Irén, a BCSDH ügyvezetője.

A Manupackaging Csoport 14 világvárosban forgalmaz olyan stretch-fóliát, ami nemcsak újrahasznosítható és biológiailag lebomló, de előállítása kevesebb műanyagot is igényel, mint az eddigi megoldások. Ezzel a termékcsomagolással a vállalatok elejét vehetik a műanyagszemét képződésének.

Az Engie Magyarország Kft. a kazánházak korszerűsítésével 40, a világítási rendszerek átalakításával 50-80, a hulladékhő hasznosításával 50 százalékot meghaladó energiamegtakarítást tud elérni, állítja Dr. Czipf Csongor ügyvezető.

A Rockwool kövekből és újrahasznosított anyagokból állít elő épületszigetelő kőzetgyapotot, amivel a szeméttárolókba kerülő hulladékok mennyiségét csökkenti, 2030-ra pedig 30  országra kívánja kiterjeszteni termékei visszagyűjtését, mondta Lestyán Mária, a Rockwool Hungary Kft. szakmai kapcsolatokért felelős igazgató.