153 millió dollárt költöttek a republikánus párthoz húzó erők Obama energiapolitikáját kritizáló reklámokra. E kérdésben összesen 138 féle reklámot sugároztak a tévécsatornák. E reklámpénzek forrásai javarészt a fosszilis iparágak szereplői, állítja a New York Times.

Az előző, 2008-as amerikai elnökválasztás idején olyan divatos volt zöldnek lenni, hogy az olajcégek a megújuló energiás projektjeiket népszerűsítették (a Chevron például a geotermális energiába eszközölt befektetéseit), s Obama akkori ellenfele, John McCain is szorgalmazta a mielőbbi cselekvést az éghajlatvédelem terén, miközben nap- és szélenergiás telepeket dicsőített kampányreklámjaiban, jegyzi meg a New York Times elemzése.

Ma mindez furcsának hat. Különösen annak fényében, hogy az idén Obama ellen induló republikánus jelöltet, Mitt Romney-t a legnagyobb tőkeerejű fosszilis multik támogatják, s elvárják tőle, hogy cserébe olajbarát törvényeket hozzon majd.

Az általuk pénzelt, Obama elleni negatív kampány része, hogy olyan reklámokat készítenek, melyek kritizálják az elnök megújuló energiákra vonatkozó támogatási politikáját, és olyan lépéseit, mint a Kanadából lenyúló Keystone olajvezeték-projekt elhalasztása, vagy a légszennyezés szabályozására a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) által bevezetett új megszorítások.

Aránytalanságok

A tiszta energiákat képviselők ezúttal mindössze 41 millió dollárnyi hirdetéssel igyekeztek hallatni hangjukat. Holott az Al Gore által fémjelzett Alliance for Climate Protection például 2008-ban egymagában 32 milliót költött zöld ideológiát közvetítő reklámokra.

A környezettudatos szervezetek egy része teljesen visszahúzódott a fizetős hirdetési lehetőségektől. Jellemző módon a Climate Reality Project a közösségi oldalakon nyomul - ingyen. A szervezet vezetője azt nyilatkozta az amerikai napilapnak, bármennyi pénzt költsenek is, az olajlobbi úgyis lekörözné őket és reklámözönük hatástalanítaná a próbálkozásaikat.

Az államilag garantált hitelt felvevő Solyndra csődje szép nagy tételt jelentett a központi költségvetésben (mintegy 500 millió dollárt). A napenergia-iparág kedvelt célpontja lett a republikánusok kongresszusi tirádáinak, ezért ők igyekeznek hallgatni a mostani kampányban. A szélenergiások pedig azért kampányolnak, hogy megkapják az áhított adókedvezményt.

Kik akarják félreállítani Obamát?

A szénkereskedelemben érdekelt Koch-testvérek (William és David) már az Arnold Schwarzenegger egykori kormányzó klímavédelmi törvénycsomagját jóváhagyó népszavazást is hirdetésekkel igyekeztek befolyásolni. Holott vállalatbirodalmuk texasi székhelyű! Az ilyen saját pénzen futtatott reklámokon kívül Romney erősítése természetesen közvetlen pénzbeli kampánytámogatás befizetésével is lehetséges. William Koch 3 millió dollárral, a szén/földgáz/olajipari vállalatok pedig 13 millió dollárral járultak hozzá Romney kampányához. A bőkezű költekezés oka, hogy Obama mandátumának félidejében, 2010-ben, az amerikai Legfelsőbb Bíróság felfüggesztette a céges kampánytámogatások felső határát. A határ a csillagos ég!

Igaz, Obama is elfogadott hasonló cégektől pénzt az elmúlt két évben, de csak 950 000 dollár értékben, állítja a Center for Responsive Politics. Ezzel szemben a tiszta energia szektor résztvevőitől mindössze 78 000 dollárt kapott kampányadomány gyanánt. Obama nem lopta be magát az olajlobbi szívébe ama javaslatával, miszerint töröljék el a fosszilis energiahordozók ártámogatását. Augusztusban egy 50 000 dolláros belépti díjú díszvacsorán Romney az olajlobbi potentátjaival tereferélt. A tanácsuk természetesen az volt, lazítsa fel a vállalataikra vonatkozó törvényi szabályozásokat, s engedjen ismét szabad teret a tengeri olajkitermelésnek. Ez egyenes visszatérés lenne a George Bush-korszak energiapolitikájához.

Romney akcióterve

Romney eddigi megnyilatkozásaiból kiviláglott, ha ő kerül hatalomra, a következő lépéseket teszi:

• Újabb területeket tesz hozzáférhetővé a tengeri olajfúrás számára.
• Megszünteti a szél- és napenergia állami támogatását.
• Enyhíti a fosszilis iparágak törvényi szabályozásait.
• Obamával ellentétben nem tervezi szabályozni a hegyskalpolós külszíni szénbányászatot.
• Érvényteleníti a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) légszennyezést korlátozó hat rendelkezését. (Romney kormányzósága alatt Massachusetts beperelte az EPA-t 2007-ben és megtámadta e rendeleteket, de a Legfelsőbb Bíróság megerősítette azok érvényességét.)
• Csökkenti az EPA és hasonló szabályozó szervek állományát, mert szerinte a 140 000 fős létszám túl magas és tevékenységük "kárt okoz" a magánszektornak. (Romney megjegyzései félrevezetőek, részben azért is, mert az állások számának növekedése e téren nem az EPA-nál történt, hanem főként a belbiztonsági szerveknél, állítja a PolitiFact. Az említett környezetvédelmi szabályozások nagy része egyébként sem az Obama-éra termése, hanem régi törvény.)
• Csökkenti az autók üzemanyag-hatékonysági előírásait, melyeket "szélsőségesnek" tart, mondván korlátozzák a vásárlók választási lehetőségeit.
• Elnöki mandátuma "első napján" jóváhagyja a Kanadából induló, az USA-n átívelő Keystone olajvezeték építését. (Obama is jelezte hajlandóságát, csak lassabb mértékben engedélyezné, miután elkészültek a környezetterhelési előtanulmányok.)

Az amerikai elnökválasztásra 2012. november 6-án kerül sor.