Mind Magyarországon, mind Európában több szolgáltató portfoliójában is elérhető a zöldáram-konstrukció, ugyanakkor a fogyasztók nagy része nincs tisztában azzal, hogy az általuk zöldáramként vásárolt villamos energia sokszor egyáltalán nem „zöld" forrásból származik, hazánkban pedig a 2007-ben létrehozott KÁT (kötelező átvételi mérlegkör) kivételével nem létezik olyan állami ösztönző, ami segíthetné a megújuló energiaforrások elterjedését. Közben a világban zajlik a fenntartható energiaforrások forradalma: jelentősen nőtt a globális energiamixben - és ezen belül az Európai Unió tagállamaiban a megújuló energiaforrások, illetve a zöldáram aránya (Németországban a 20 százalékot is átlépte. Ennek ellenére az unió korábbi célkitűzései túlzottnak bizonyultak, egyetlen megújuló energiafajtánál sem sikerült elérni a 2010-re kitűzött célokat. A piacon az elmúlt években végbement fejlődés ellenére a megújuló források hasznosításának növelésére még mindig az állami ösztönzők jelentik a legjobb megoldást, de milyen formában és milyen mértékben valósuljon meg ez a támogatás?" - hangzott el a kérdés az Energiainfo és a KPMG közös sajtóbeszélgetésén Budapesten. A szakértők egyetértettek abban, hogy a már meglévő teljesítmény támogatására, illetve az új beruházások ösztönzésére a legjobb megoldás egy zöld tarifa bevezetése lenne.

Ennek kapcsán a megújuló energiaforrások túltámogatásától óvott ifj. Chikán Attila az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon komoly kérdést vet fel, hogy amikor majd lejár a KÁT támogatás a nemrégiben felállított megújuló-energiatermelő üzemekre, égető probléma lesz, hogy ezek közül mennyi lesz majd képes megélni a piacról. „A fő kérdés azonban az, hogy van-e olyan fogyasztói réteg, vagy csoport, amely hajlandó lenne a sokat emlegetett zöld áram tarifát megfizetni. Én elsősorban a vállalati szektorra koncentrálnék, mivel már a válság előtt jelentkeztek annak jelei, hogy az ipari szegmensben lenne igény fenntartható forrásból származó energiára."

„Nehéz időket él meg a szegmens, mi azt tapasztaljuk, hogy komoly csődhullám söpör végig a gazdaságon, különösen a kkv-szektorban, tehát a legtöbben még a normál villanyszámlát sem tudják fizetni, nemhogy a zöld tarifát" - mondta Mártha Imre, az Elmib Zrt. vezérigazgatója, aki szerint alternatív megoldásokkal lehetne népszerűsíteni a megújuló energiaforrásokból származó zöldáramot. „Lehetne a szabályozásban olyan kitétel, hogy például luxusszállodákban, luxuséttermekben csak zöldáramot fogyaszthassanak, ebben a szegmensben nem igazán jelentene problémát a zöldáram pluszköltsége" - mondta a szakember.

Mártha mégis inkább a közvetlen fogyasztói termelés támogatását helyezné előtérbe. „Minden további nélkül előírhatnánk, hogy mondjuk bevásárlóközpontot, vagy irodaházat ne lehessen anélkül építeni, hogy ne építsenek bele megújuló-energiatermelő kapacitást. Egy több milliárdos beruházásnál ahol a parkolótól kezdve a lehajtóig mindent ki kell alakítani, nem lenne olyan jelentős tétel a lapostetőt napelemekkel borítani, ami az egész komplexumot ellátná zöldenergiával" - mondta Mártha, aki szerint az érintett beruházóknak ez jelentős PR-előnyöket is biztosítana.

Függetlenül attól, hogy megújulóból, vagy másból állítunk elő zöldáramot, a kérdés az, hogy van-e rá valódi igény - mondta Kovács Csaba a KPMG energetikai tanácsadás üzletágának igazgatója. A szakember szerint a támogatás mértékében fontos lenne ügyelni arra, hogy a túltámogatás rontja a megújuló energiaforrások versenyképességét, így inkább a piacteremtésre kellene koncentrálnunk. „A megújuló energiaforrások, a jelenlegi gazdasági helyzetben csak támogatással versenyképesek." Kovács Csaba szerint tudomásul kell venni azt, hogy a megújuló energiaforrásokból származó zöldáram - bár remek marketinggel van körítve - mégiscsak üzlet. „Ha nem éri meg, senki sem fogja megcsinálni" - mondta a szakember.

Chikán Attila szerint pontosan ez jellemzi az embereket: inkább elpusztulunk, de nem fogunk szembenézni a felelősségünkkel, még 2050-ben is bizottságok fognak vitatkozni arról, hogy mi a globális felmelegedés hatása. „A költségek egyre fontosabb tényezőt képviselnek nem csak a lakossági, hanem a vállalati szektorban is. Egyszerűen elfogytak a nem költségérzékeny vállalatok: néhány évvel ezelőtt még senki sem foglalkozott azzal, mennyibe kerül az irodájának a villamos energia felhasználása, míg ma már minden fillér számít. Ezért egyelőre nem hiszem, hogy komoly piaca lenne egy zöldtarifának" - mondta Chikán Attila. A szakember hozzátette, hogy egyébként a fogyasztók abból a szempontból nem árérzékenyek, hogy triviális lépéseket sem tesznek meg a saját fogyasztásuk csökkentésére. „Egy igazi zöld program beindulásához az lenne a legfontosabb, hogy a szereplőknek gazdasági érdeke fűződjön hozzá, másrészt az sem lenne mellékes, hogy választói akarat fűződjön hozzá, mert csak akkor fogja érdekelni a politikát" - emelte ki a szakember.