A Pannon Példakép Alapítvány (PPA) négy évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét, és azóta összesen 42 példaképet nevezett meg és támogatott. Olyan embereket kutatott fel, akik nem sokban különböznek az átlagtól, ám van bátorságuk, erejük nemcsak magukra gondolni, hanem mások gondját is magukénak érezni, s azért naponta áldozatot is hozni.

"Kutatások bizonyítják, hogy korosztálytól függetlenül mindannyiunknak szüksége van szerepmodellekre. A különböző példaképtípusok közül a PPA a hétköznapok egyszerű hőseire szeretné a figyelmet ráirányítani. Velük könnyű azonosulni, hiszen sok szempontból olyan emberek, mint bármelyikünk. Nem célunk, hogy hírességeket faragjunk belőlük, de az igen, hogy példájuk a közvetlen környezetükben élőkön túl másoknak is biztatást adjon" - hangsúlyozta dr. Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és információs igazgatója az alapítvány működési elveiről szólva.

Évente 12 példaképet választ az alapítvány kuratóriuma, a Példakép Díjakat s a velük járó egy-egymillió forintot az ország minden részéből érkezett jelölések alapján kiválasztott kiválóságok kapják. Az alapítvány célja, hogy a nyilvánosság erejével és anyagilag is támogassa azokat, akik önzetlenül és önfeláldozóan tesznek másokért, kisebb közösségekért abban hízva, hogy az általa pártfogoltak örömtelibb és értékesebb életet élhetnek.

Magyarország új példaképei: Szontagh Pál, a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola igazgatója, Bakos-Tóth Márta, a bakonyszücsi Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthonának vezetője és Bibó István, a Sylvester János Protestáns Gimnázium igazgatója.

"A mi példaképeink láthatatlan hősök, akik igaz ügyért harcolnak, mindemellett nem áldozatként, nem hősként élik meg a segítő munkát. Egyik mostani díjazottunk, Bakos-Tóth Márta úgy fogalmazott, hogy a nehéz helyzetben lévőkért végzett munka nem hősiesség, hanem megtiszteltetés. Büszkék vagyunk arra, hogy a Pannon Példakép Díjjal olyan ismeretlen embereket mutathatunk be a nagyközönségnek, akiket eddig csak saját közösségük ismert el" - mondta a díjátadó után dr. Majorosi Emese.

A Példakép Alapítvány folyamatosan várja a jelöléseket. Az alapítvány postacíme: Pannon Példakép Alapítvány, 2040 Budaörs, Baross u. 165.; elektronikus levélcíme: [email protected]. Az alapítvány működéséről további információk az interneten a www.peldakep.hu oldalon találhatók.

Szontagh Pál

még csak 29 éves volt, amikor a Vajda Péter Ének-zene és Testnevelés Tagozatos Általános Iskola igazgatójává választották 2005-ben. Áldozatos munkájának egyik eredménye, hogy az intézmény 2008-tól Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola néven működik. A józsefvárosi iskolában integrált nevelés folyik: a 450 tanuló közül 139 hátrányos, 48 halmozottan hátrányos helyzetű. "Arra törekszünk, hogy mindenki kicsit meghaladja azt, amit otthonról hozott, ami persze mást jelent a katonai attasé, s mást a lámpagyári munkás gyerekének. Az integrált nevelést borzasztó nehéz dolog ma egy szülőnek eladni, mert az iskolakép a 18. század második feléhez tart: legyen fegyelem, mindenki tanuljon meg mindent, kivéve az ő gyereke. Nehéz elmagyarázni, hogy a gyermekének jó, hogy ide sok roma és sajátos nevelési igényű gyerek jár. Erről csak az győzheti meg őt, ha eljön a programjainkra, és látja a gyerekeket" - magyarázza Szontagh Pál, akinek törekvése az, hogy a náluk működő modellt az iskola falain kívülre is eljuttassák, s ezt kollégáival közösen a multikulturális és kooperatív nevelési módszerekről szóló publikációkkal kívánják elérni.

Bakos-Tóth Márta

azaz Márta néni, gyermekpszichológus, a bakonyszücsi Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthonának vezetője 1989-ben hozta létre azt a terápiás otthont, ahol évente több száz daganatos gyermeket, illetve szüleiket táboroztatják egy-egy hétig, díjmentesen. Terápiás módszerét maga dolgozta ki: kezdő gyermekpszichológusként kezdte figyelni a beteg gyerekek és szüleik lelki életét. "Egy gyermek súlyos betegsége válságot idéz elő a családokban, tehetetlenséget és tanácstalanságot okoz. A nehéz helyzetben lévőkért végzett munka nem valamiféle hősi póz, hanem megtiszteltetés, hiszen az ember maga tanul belőle a legtöbbet" - vallja. Az otthon, illetve ő maga terjesztené a módszert, ehhez azonban további források kellenek, uniós pénzekre és a norvég alapra pályáznak.

Bibó István

a Baár-Madas Református Gimnázium 1990-es újraindítója, a Sylvester János Protestáns Gimnázium igazgatója. A Baár-Madas újraindításába feleségével együtt kezdett bele. 1988-ban a mozgalmukból alapítványt hoztak létre. Miután sikerrel megállapodtak az állammal, a gimnázium visszaadott régi épületében az intézménynek először fizetés nélküli szervező, majd 1990-től kezdve főállású igazgatója lett. Az igazgatót a református egyház radikálisabb, s egyre radikalizálódó szárnya kezdte ki, ő ugyanis "liberálisan" képzelte el az iskola vezetését: nem akarta például kötelezővé tenni, hogy csak templomba járó tanárok tanítsanak. "Azt vallottam, hogy a gyerekek hitének többet árt egy merev református vagy egy agresszív, képmutató keresztyén, mint egy becsületes ateista" - mondta erről. A hangadó radikáljobbos irányzat végül menesztette. Két év pihenő után alapította meg a Sylvester János Protestáns Gimnázumot, a korábbi Baár-Madas-os tanárok egy részével. Diákjaik számára keresztény szellemű nevelést és ennek keretében korszerű képzést és műveltséget kívánnak nyújtani. Elsősorban a bibliai alapokra és a magyar protestantizmus pedagógiai hagyományaira támaszkodnak.