A nyugat-európai országokban rohamosan terjedő intelligens rendszerek segítségével elérhető anyagi megtakarítás pedig több mint kétszer akkora, mint a működtetésükkel együtt járó kiadások összege – hangsúlyozták az Okos Jövő Innovációs Klaszterhez csatlakozott vállalatok vezetői. Az Európai Unió energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelve értelmében a tagországokban 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig évente legalább az összes energiaelosztó vagy az összes kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalkozás által értékesített energiavolumen 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérni.
Az okos mérés és az intelligens energetikai rendszerek egyszerre segítik a fogyasztói energiatudatosság erősítését és rezsiköltségek csökkentését, valamint a hálózati energiaigények kiegyenlítettebbé tételét és veszteségek mérséklését, amelyeknek így kulcsszerepe lehet az Európai Unió 2014-től hatályba lépő új energiahatékonysági célkitűzéseinek teljesítésében.
Az irányelv több fogódzót is nyújt a tagállamoknak, számos rendelkezéssel ösztönözve az intelligens mérőórák elterjesztését is. A kritériumok közé tartozik, hogy a tagállamokban olyan hálózati vagy kiskereskedelmi díjszabásokat kell biztosítani, amelyek támogathatják az okos mérőórákat használó végső felhasználók esetében a dinamikus árszabást. Ezek közé tartozhat a használat időpontján alapuló díjszabás; a kritikus csúcsidőszakokra vonatkozó árszabás; a valós idejű árszabás; valamint a csúcsidőn kívül nyújtott kedvezmények biztosítása is.
„Ha csökkenteni szeretnénk az energiafelhasználásunkat, akkor először azzal kell tisztában lennünk, hogy mikor, hol és mennyi energiát fogyasztunk el. Erre az okos mérőeszközök tömeges elterjesztése kínálhat megoldást, ami a fogyasztók számára lehetővé teszi, hogy pontosan nyomon kövessék s racionalizálják energiafogyasztásukat” – mondta Bertalan Zsolt, az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnöke, a MAVIR vezérigazgatója.
„Az okos mérés (smart metering) közvetetten támogatja az energiatakarékosságot azáltal, hogy tudatos energiafogyasztásra ösztönzi a lakosságot. Eközben a szolgáltatók is valós időben, pontosabb információkhoz jutnak, hiszen a technológia az automatikus leolvasás lehetőségét is biztosítja számukra. A további előnyök közé tartozik a gördülékenyebb számlázás és a fogyasztói görbe könnyebb tervezhetősége” – mutat rá Csiba Péter, a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. általános vezérigazgató-helyettese.
Az országos okos hálózati rendszer létesítésének tervezése Magyarországon is folyamatban van az iparági szereplők bevonásával, miközben a smart metering terén számos követendő nyugat-európai példa van.
Svédországban már összesen 5,2 millió elektromos okos mérőt telepítettek, 100 százalékos lefedettséget érve el, míg Olaszország legnagyobb energiaszolgáltatójaként az ENEL a háztartások 90 százalékát látta el okos mérővel. A spanyol Endesa pedig eddig mintegy 3,5 millió okos mérőt telepített, a hagyományos mérők 30 százalékát cserélve ki az országban. „Spanyolországban különösen értékes referenciaként szolgálhat Barcelona. A katalán fővárosban 2012 októberében a GDF SUEZ stratégiai partnersége mellett indult el egy intelligens városi monitoring rendszer projekt, amely egyszerre terjed ki a város energia- és vízfogyasztásával, valamint a közlekedési rendszerével kapcsolatos adatok gyűjtésére, elemzésére és optimális felhasználására” – teszi hozzá Csiba Péter.
A szakember szerint az intelligens energiaelosztás és fogyasztás rendszerének kialakítása egyszerre biztosít előnyöket környezetvédelmi, gazdaságossági, valamint hálózatirányítási szempontból. Így a szakértői vizsgálatok szerint az intelligens energiaelosztás és fogyasztás rendszerének kialakításával akár 5-15 százalékos energia-megtakarítás is elérhető.
A gazdaságossági előnyöket jól szemlélteti, hogy a Siemens londoni központja által közölt előzetes adatok szerint pl. az Egyesült Államokban 150 millió okos mérőóra működésbe állítása esetén ugyan évente 26,1 milliárd dollár plusz kiadással kellene számolni, ám ezzel egyidejűleg az energiafogyasztás csökkenése és a rendszerirányítás hatékonyabbá válása évi 68,5 milliárd dollár megtakarítást eredményezne nemzetgazdasági szinten.