„Odafigyelünk a befektetésekkel és hitelekkel kapcsolatban azok társadalmi és környezeti hatásaira” – emelte ki Fáy Zsolt, a MagNet Magyar Közösségi Bank alapító tulajdonosa az Ecolounge.hu-nak adott interjújában.
Miben különbözik a közösségi bank, egy kereskedelmi banktól?
A legfontosabb különbség az átláthatóság és a finanszírozott projektek társadalmi és/vagy környezeti céljai, haszna. A hagyományos kereskedelmi banki üzleti modellben az érdekellentét tulajdonképpen örökletesen be van kódolva. A betétes a lehető legmagasabb kamatot akarja, és igazából nem nagyon érdekli, hogy mit csinál a bank az ő pénzével, mondhatni mossa kezeit. A hitelfelvevő a lehető legalacsonyabb kamatot akarja, őt az nem érdekli, hogy honnan származik a pénz, a lényeg, hogy megkapja azt. A bank pedig gyakorlatilag a kettő között a kamatrést, a marzsot akarja tágítani. Mindezt teszi persze trükkös konstrukciókkal, magasabbnak feltüntetett, de valójában alacsonyabb betéti kamatokkal, vagy rejtett kezelési költségekkel.
Ehhez képest a közösségi banki üzleti modell arra törekszik, hogy ezt az érdekellentétet valahogy megpróbálja oldani, a betétes és hitelfelvevő ügyfelet kvázi egy jó ügy mentén megpróbálja összeterelni. Erre az egyik legjobb példa az első közösségi bank, a hollandiai Triodos szélfarm projektje. A Triodos egy zöld energia betéttel jelent meg, amelyből szélerőmű beruházásokat akart finanszírozni. Abból indultak ki, hogy az országban a tengerparton állandóan fúj a szél, amit ki lehet aknázni, ha pedig az emberek azt szeretnék, hogy sok ilyen beruházás legyen, akkor tegyék ebbe a pénzüket. Mindez a 70-es években történt, abban az időben, amikor a szélerőmű-technológia még nagyon új volt, így a hagyományos kereskedelmi bankok nem nagyon merték finanszírozni az ilyen jellegű beruházásokat. Az emberek végül igent mondtak, elkezdtek szavazni a pénzükkel. Vállalták az elvárhatónál alacsonyabb betéti kamatokat, kockáztatva még a veszteséget is, mert nem a saját profitéhségük vezérelte őket, hanem hosszabb távban, fenntarthatóan gondolkodtak. Így a Triodos alacsonyabb hitelkamatokkal még több szélerőmű beruházást tudott finanszírozni. Innen indult ez a közösségi, vagy értékalapú bankolás. Jelenleg Nyugat-Európa szinte minden országában van egy ilyen bank, Németországban kettő működik, itt Magyarországon pedig egy, a MagNet.
Miért fontos, hogy egy bank hazai tulajdonú, hiszen itt is részvényesek vannak, akik adott időszakonként pénzt vesznek ki osztalék formájában, valószínűleg nem is keveset.
A jelenlegi bankrendszer jóval több mint 50 százalékban külföldi érdekeltség, az pedig nem mindegy, hogy a pénzintézet Magyarországon adózik-e vagy külföldön. Nálunk a gazdasági profitmaximalizálási szempontok előtérbe helyezése helyett kiemelten fontos, egyenrangú helyet kap a társadalmi és környezeti profittermelő hatás és képesség. A bankszektorra jellemző magas tőkearányos nyereségre (ROE) vonatkozó profitelvárásokat mi tulajdonosok jelentősen mérsékeljük, az 5-10%-os sávban határozzuk meg ennek a kívánatos szintjét. Emellett szigorú osztalékpolitikánk van: tulajdonosokként nem veszünk ki 30 százaléknál többet a Bank adott évi nyereségéből, 60%-ot a közösségi Banki modell fejlesztésére fordítunk, és a nyereség 10 százalékát a KAP program keretében - a Bank ügyfeleinek közvetlen rendelkezése alapján - civil szervezetek kapják. A tulajdonosi szemléletben és a vezetési modellben tehát egyaránt érvényesül az önkéntesség, a bevonás, és a felelősségvállalás. Egy nemzetközi méretű, külföldi anyavállalattal rendelkező kereskedelmi bank esetében ezek a feltételek nem tudnak teljesülni.
