Az, hogy a vállalatok jelentős részére a poszt-szocialista országokban az egymással szembeni bizalmatlanság jellemző, nem csak a törvényi szabályozás hiányosságairól árulkodik, hanem arról is, hogy ezek a cégek nem tanultak meg egymással kommunikálni, mutatott rá az esemény nyitóelőadásán Kornai János, a Harvard University and Collegium Budapest professzora. A konferencia későbbi szakaszaiban leginkább arra esett a hangsúly, hogy az új gazdasági környezet nem csak a gazdaság klasszikus szereplőitől követel intenzívebb kapcsolattartást, együttműködést, hanem egyre növekszik a társadalmi szervezetek - NGO-k, érdekcsoportok, szakszervezetek - részvétele is az üzleti döntésekben. Ahogy a gazdasági szereplők egyre több társadalmi értéket kényszerülnek magukévá tenni, egymás közti kapcsolataik is ennek irányában fejlődnek. Így akár egy ellátási láncba való bejutás feltételévé is válhat a társadalmi elkötelezettség.

A CSR eszközei

Bár a világon sehol sem kötelező, az utóbbi években egyre több cég hozza létre etikai kódexét vezetői, beosztottjai vagy üzleti partnerei számára és teszi saját működését áttekinthetővé külső szereplők irányában. Emellett különböző társadalmi és politikai szervezetek is szorgalmazzák olyan minősítési rendszerek - SA 8000, GoodCorporation - felállítását, melyekkel a gazdasági működés társadalmi intergáltságát lehet mérni. Hasonlóan a környezetvédelemhez, a CSR eszközök hamarosan egy egész háttéripar felemelkedését eredményezhetik: több nagy nemzetközi tanácsadó cég foglalkozik ilyen minősítésekre való felkészítéssel, míg egyes nagyvállalatok már saját CSR szakembert vagy osztályt tartanak fenn. A folyamat mögött a piacgazdaság globalizációja áll, amivel a gazdasági elméletek egy kopernikuszi fordulat elé érkeztek: ahogy a multinacionális cégek méretével, nemzetközi jelenéltével együtt társadalmi hatásuk is növekszik, a direkt üzleti partneken túl a civil társadalom is egyre több beleszólást követel a vállalat politikájába, vezetési stratégiáiba.

Citizenship

A polgári jogok érvényesítése (citizenship) ma már jóval több csatornán történik, mint korábban - szól a konferencia egyik vezérgondolata. Sok esetben a nagyvállalatok olyan területen vetik meg lábukat, amely korábban kizárólag állami hatáskörbe tartozott, míg a civil szféra érdekeit képviselő társadalmi szervezetek is, korábbi közvetítő szerepükön túlnőve, akár a parlamenthez hasonló súlyt is kaphatnak. A másik oldalról viszont maguk a vállalatok is egyre inkább síkra szállnak azért, hogy kötelezettségeik mellett saját "polgári jogaik" is elismerést kapjanak egy idegen környezetben. Sokszor megesik, hogy egy céget a helybeli körülmények kényszerítenek arra, hogy saját etikájának ellentmondva kenőpénzeket fizessen. Mivel nem csak a cég, de annak anyaországa sem tud egy másik ország belpolitikájába beavatkozni, az ilyen visszaélések legitimitást is nyerhetnek: Németországban egy vállalat például egész a közelmúltig adózás szempontjából törvényes keretek között számolhatta el az egyes, közismerten korrupt államokban fizetett kenőpénzeket.

Nemzetközi szervek

Maga a gazdaság csak korlátozott lehetőséget nyújt az etikus működésre, egészen addig, amíg nem létezik az a nemzetközi intézményrendszer, amely képes globális szinten is működésbe lendíteni a fékeket és ellensúlyokat. Míg azonban a nagyvállalatok világszerte hasonló felépítésűek, addig a kis- és középvállalatok országonként eltérőek, ezért rájuk nézve nehezebben alkalmazhatók a nemzetközi standardok. Ilyen esetekben érdemesebb lehet helyi viszonyokhoz alkalmazkodni, ahogy ezt a különböző nemzetek ide vonatkozó felmérései is alátámasztották: az olasz Universita Bocconi kutatói idén készített tanulmánya részét képzi egy, az olasz gazdasági minisztérium elé beterjesztett tervnek, a nemzeti kis- és középvállalatokat célzó nemzeti CSR rendszer kialakításáról.

Egyebek közt a fenti kérdésekkel foglalkozik az amerikai eredetű üzleti etika tudománya, amely - hasonlóan a fenntartható fejlődés elméletéhez - a gazdaság, a társadalom és a természet egyre szorosabb összefonódásainak vizsgálatára fekteti a hangsúlyt. Egyetemek közgazdasági, esetleg filozófiai tanszékein a felsőbb évesek a szabadon választahó tantárgyak között találkozhatnak vele, a doktori iskolákban viszont már népszerű kutatási terület, ha nem is tartozik a neoklasszikus mainstreamhez. Ahogy a világ számos nagy közgazdasági egyetemén, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen is működik Üzleti Etikai Központ, Zsolnai László vezetésével. A szervezet weboldalán elérhető a konferencia teljes anyaga.


Kapcsolódó anyagok:

Kockázatkerülés és társadalmi felelősségvállalás

Az üzleti etika eszközei: a kódextől a minősítésig

Kódexek divatja: Terjed a tisztesség