A "corporate social responsibility" annyit tesz, hogy vállalati szintű társadalmi felelősségvállalás. Az üzleti etika kosarába tartozó fogalom az alternatív közgazdasági elméleteken túllépve ma már vállalati stratégiák részét képzi.
Míg Afrika egyes részeiben a HIV-fertőzöttség aránya eléri a 40 százalékot, a nyugati világ monopolisztikus gyógyszerfejlesztői olyan magas licencdíjakat szabnak termékeikre, hogy épp a leginkább rászoruló világrészeket rekesztik ki - szólt a vád a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szeptemberi csúcstalálkozóján a fejlődő országok vezetői részéről. Egyetlen afrikai politikus sem tudja elfogadni, hogy a gyógyszerhiány miatt emberek halnak meg, holott maguk az orvosságok rendelkezésre állnak. Egyes csoportokat a profitszerzésen kívül semmi nem érdekel, és ez nekünk elfogadhatatlan - idézi Tanzánia kereskedelmi miniszterét a multinacionális cégek működését figyelő CorpWatch szervezet a honlapján.
Globális bizalmatlanság
A fejlődő országokhoz hasonlóan sok társadalmi csoport nincs abban a helyzetben, hogy gátat szabjon a gazdasági szereplők etikátlan viselkedésének. Néhány derűlátó közgazdász és befektető szerint azonban idővel maga a globális gazdaság veti majd ki magából a nem fair módon versengőket. Bár az érdekérvényesítés olyan klasszikus fórumainak, mint a szakszervezeteknek gyengül az ereje, a társadalmi kontroll más formái, úgy tűnik, mégis fellendülőben vannak. Nemegyszer épp egy nagyvállalati döntésre adott válaszként jönnek létre újabb civil szervezetek - angol rövidítéssel NGO-k -, mialatt a gazdasági szereplők egy része is már stratégiai szinten kezdi kezelni a társadalmi szerepvállalást.
- A gazdasági szereplők iránti bizalmatlanság növekedése részben a globalizáció előretöréséhez köthető. Az elmúlt tíz-húsz évben a multicégek iszonyatos mértékben megerősödtek. Ha a világ országainak GDP-jét összehasonlítjuk a nagyvállalatok éves forgalmával, azt látjuk, hogy a száz legnagyobb gazdaságnak több mint a fele vállalatok közül kerül ki. Ha pedig egy vállalatnak nagyobb az éves forgalma, mint Magyarország GDP-je, akkor ez nyilván némi gyanakvással tölt el bennünket. Emellett a globális gazdaság működési sajátosságának tűnik, hogy Nyugat-Európában vagy Amerikában jó nevű cégek Kelet-Ázsiában vagy Afrikában rendszeresen elképesztő dolgokat művelnek. Bár a Nike gyermekmunka-botrányaihoz hasonlók már korábban is napvilágra kerültek, mostanában egyre több ilyenről hallani - említ néhány okot Boda Zsolt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen működő Gazdaságetikai Központ munkatársa. - Másrészt viszont - fűzi hozzá - jobban is tudunk ezekről, jobban tudjuk ellenőrizni őket a kommunikációs technológiák, az internet és a globális civil társadalom révén.
Személyre szabott kódexek
A jótékony célú adományozás vagy alapítványok létrehozása már nem elégíti ki azt az elvárást, miszerint egy cégnek számot kell adnia működésének társadalmi, gazdasági és ökológiai hasznáról. Amellett, hogy az érintett csoportok egyre inkább számon kérik egy vállalat teljes működésének áttekinthetőségét, az érintettek klasszikus értelmezése - alkalmazottak, vásárlók, részvényesek - is szélesedik, és ma már azokat is magában foglalja, akik korábban csak áttételesen tartoztak ide: civil szervezetek, kormányok, üzleti partnerek, beszállítók és a szélesebb társadalom.
Míg a társadalom felől az ütközőfelület a civil szervezetekben testesül meg, a vállalatok az üzleti etika különböző eszközeivel igyekeznek megelőzni a bajt. A pubertáskorát élő eszközrendszer az etikai kódextől a vállalatok társadalmi teljesítményére vonatkozó jelentésekig, auditokig, illetve minősítésekig terjed, azonban még távol állunk az olyan egyértelmű standardoktól, mint amit a környezetvédelem terén az ISO 14001 és az EMAS jelent. Egy azonban már most világos: az etikai kódex intézményét hosszú távon kihívás elé állíthatják a külső audit alapján szerezhető minősítések.
#page#
Az etikai kódex többnyire személyre szabott, egy cégre korlátozódik. Nem jellemző, hogy a vállalatok kifejezetten egyvalaki modelljét követnék, inkább csak egyes fejezeteket vesznek át egymástól - mondta el lapunknak dr. Nemeskéri Gyula, a Ergofit System's Tanácsadó és Továbbképző Kft. ügyvezetője, akinek vállalata többek közt a Mol Rt. és az Országos Munkaügyi Központ etikai kódexét dolgozta ki. Szerinte a különbségek az eltérő érintett csoportokra vonatkozó pontok részletességében mutatkoznak meg, ez pedig a szervezet tevékenységétől és vezetési kultúrájától függ, tehát legjobb esetben is csak ágazatspecifikus vonásokról beszélhetünk.
- A vita többnyire abban van - állítja az ügyvezető -, hogy a kódex szabályzatszerűen legyen-e megfogalmazva, vagy inkább ajánlás legyen. Vannak cégek, amelyek szankcionálási szabályzattal egészítik ki a kódexet, míg mások inkább a szervezet tagjainak együttműködésében bíznak.
Egyéni kívánság szerint egységesítve
Egy kódex globális alkalmazása legfeljebb a nagy nemzetközi vállalatokra lehet jellemző. A General Electric például az 1980-as évek közepe óta rendelkezik ilyen dokumentummal. A száz országban működő cég kifejezetten az "ahány ház, annyi etikai norma" kivédésére az egész világon strandard szabályokat alkalmaz - tudtuk meg Szabó Eszter kommunikációs vezetőtől.
- A GE kirendeltségei többnyire a helyi törvényeknél is szigorúbb etikai szabályok szerint működnek. Még olyan országban sem lehet a nőket például hátrányosan megkülönböztetni, vagy beépíteni az árba a megvesztegetésre szánt összeget, ahol ezt a helyi törvények vagy társadalmi etikai szabályok megengedik. A tartalom összeállítása is a "végek bevonásával" történik, vagyis ha egy helyi leányvállalat szintjén igény születik valamilyen módosításra, az bekerül a globálisan érvényes szabályok közé, ahogy az a szexuális zaklatások tiltása vagy az internethasználat korlátozása kapcsán történt.
A GE etikai kódexét minden belépő munkatárs tréningen ismeri meg, és aláírásával igazolja, hogy elfogadja a tartalmát. Az alkalmazottakon kívül a cég vevőivel és beszállítóival is megismertetik a kódexet, akiktől szintén elvárják, hogy megfeleljenek a GE alapelveinek. A kódex frissítése is, mint ma már sok esetben, az érdekeltek bevonásával történik, hisz lassan szélsőségnek számít, ha ez a vezetők kiváltsága marad.
- A megalapozott és a szervezeti kultúrába beépülő kódex kidolgozása csapatmunka, amelyben a szervezet különböző szinteken dolgozó, más-más szakterületeket képviselő tagjai vesznek részt és jutnak konszenzusra. Ha nem így történik, az már az egyenrangúság hiányáról árulkodik a szervezeti kultúrában - fogalmaz dr. Nemeskéri Gyula.
Nemzetközi szabványok?
#page#
A személyre szabott etikai kódexekkel szemben az olyan CSR-eszközök közt, mint a társadalmi jelentések, külső auditok és minősítések, a nemzetközi standard posztjáért folyik a harc. Szinte minden nagyobb nemzetközi szervezet, legyen az gazdasági, politikai vagy társadalmi, összeállította saját ajánlásait az üzleti szereplők viselkedésére nézve (például UN Global Compact), amelyeknek középpontjában az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltak állnak, kiegészítve egyéb, például a gyermekek jogaival foglalkozó egyezményekkel.
Hasonló forrásokból merítenek az olyan, társadalmi teljesítményt mérő standardok, mint a GoodCorporation, az SA 8000, az AA 1000 vagy az Ethical Trading Initiative. Minősítést csak a GoodCorporation és az SA 8000 adnak, míg a többi jelentések készítéséhez és a külső audithoz nyújt irányelveket. Némelyikük kiemelten egy problémát kezel, mint például az ellátási láncon belüli munkakörülményekkel foglalkozó SA 8000. (Szintén ehhez a csoporthoz szokás sorolni a Global Reporting Initiative szervezet által kiadott Sustainability Reporting Guidelinest is, amely integráltan kezeli a társadalom és a környezetvédelem kérdéskörét.)
A Center for Corporate Citizenship adatai szerint eddig mintegy 2000 cég jelentette be valamilyen formában társadalmi teljesítményét, és ennek több mint a fele a Fortune magazin 100-as listájához tartozik. A megkérdezett hazai tanácsadó cégek közül volt, amelyik még nem is hallott a CSR-eszközökről. Jelenleg a Central European Institute for Leadership and Ethics végez Magyarországon felmérést arról, hogy milyen érdeklődés várható a hazai vállalkozói közegtől ezen eszközök iránt. Geoff Skippage, az intézet üzletvezetője szerint elsősorban a nagy nemzetközi cégek vannak tisztában a kapcsolódó fogalmakkal, amit többek közt a GE kódexe vagy a British American Tobacco társadalmi jelentése példáz.
- Nem véletlen, hogy e cégek egy részénél külön osztály ellenőrzi a területet. A nyugati piacokon már érezhető igény mutatkozik ezekre a dokumentumokra, hisz van, aki üzleti döntései során komolyan figyelembe veszi a partner CSR-minősítéseit - tudtuk meg a brit szakembertől. A szervezet idén novemberben kezdi el, itthon elsőként, az Institute for Business Ethics szervezet által kidolgozott - több országban az Ernst & Young, a PricewaterhouseCoopers és a KPMG által is nyújtott - GoodCorporation minősítés végzését és a minősítők kiképzését, arra számítva, hogy a szabvány két-három év alatt tágabb teret nyer a régióban.
Megjelent a Piac és Profit 2003. októberi számában
Kapcsolódó anyagok:
Kockázatkerülés és társadalmi felelősségvállalás
Etika a gazdaságban
Kódexek divatja - Terjed a tisztesség
