– Az eltelt évek során számtalan változás ment végbe a világban, és a cégek felelősségtudatában is. Ez a fórum azért jött létre, hogy arról beszéljünk, hogy hol tartunk ma – nyitotta meg a tanácskozást a Demcsák Mária, a Piac&Profit alapító főszerkesztője, a 2000-ben létrehozott Üzleti Etikai Díj társalapítója.
Az üzleti etika az üzleti szféra felelőssége abban, ahogyan részt vesz az üzleti világban. És miután ma már a vállalkozás működése nem csupán az üzlettársakra és a munkatársakra hat, hanem az egész országra, sőt az egész világra, a kis- és nagyvállalkozások tevékenysége befolyásolja mindenki más életminőségét is, hangsúlyozta az Üzelti Etikai Díj másik alapítója, László Ervinprofesszor, a Budapest Klub elnöke beszédében. A felelősség kiszélesedésével nőtt az üzleti etika szerepe: a kritikus helyzetben lévő világunkban az egyes ember és vállalat viselkedése döntő, ettől függ, hogy képesek leszünk-e fenntarthatóvá tenni a világot.
Átalakulás kell, nem csupán változás
– Hétmilliárd ember él az űrhajó fedélzetén, amellyel ma úgy bánunk, hogy az űrhajó nem tudja megadni mindenkinek a megfelelő életfeltételt – mutatott rá a professzor, aki szerint mindannyiunk közös felelőssége az élethez szükséges folyamatok integritásának megőrzése. László Ervin azt is hangsúlyozta: van esély a mindenki jól-létét biztosító világ megteremtésére összefogással. Az új helyzetben egyre több ember látja és tudja, hogy nem kis változtatásra, hanem transzformációra van szükség. Át kell alakítani az emberiség viszonyát az élethez, a természethez. A periférián már jelentkeznek az új, a felelősségteljes kultúrák, amelyek a hétmilliárd ember létezését biztosító világ megteremtését célozzák.
A politikusok dolga a szabályozás, az üzleti világnak azonban nagyobb hatalma van, mutatott rá László Ervin. A biznisz szféra tudja kiaknázni a lehetőségeket. Vagyis, vont mérleget az értékrend-váltás követe az első Üzleti Etikus Cégek Fórumán, az etikus üzleti magatartás az, amikor a vállalat viselkedésével hozzájárul ahhoz, hogy a Föld élhető maradjon a jövő nemzedékei számára, méghozzá mind a hétmilliárd embernek. A jelenlegi rossz folyamatokat akkor tudjuk megfordítani, ha mindenki elfogadja azt a tényt, hogy felelős a fogyasztása, a cselekedetei, a kommunikációja útján. Ez az etika. Az üzleti világ felelőssége pedig különösen nagy, hiszen a leggyorsabban képes a változásra.
Az etikus cég felelős a mindennapjaiban is
Demcsák Mária a professzor szavai után az Üzleti Etikai Díj 13 éve alatt felhalmozódott tudás, tapasztalat alapján beszélt a 21. századi üzleti etika fogalmáról. Sok kifejezést – CSR-társadalmi felelősségvállalás, környezettudatosság, zöldgazdaság, fenntartható fejlődés, adományozás, transzparencia, üzleti tisztesség, korrupciómentesség – használunk a fogalom megközelítésére, mondta, de valójában egyik sem fedi le az üzleti etika jelentését.
Az érintettek bevonása végtelenül egyszerű gondolaton alapszik: a felelős vállalati működési modellben nem csak erkölcsi kötelezettség odafigyelni az érintettek elvárásaira, hanem üzleti érdek is. Radácsi László, az E.ON Hungária Csoport CR-tanácsadója szerint a felelős üzleti gyakorlathoz számtalan érvrendszerből kiindulva – a globális környezeti katasztrófáktól a pozitív pszichológián át a morál filozófiáig – el lehet jutni, de mindezek mellett nagyon fontos látni, hogy etikusnak lenni gazdasági szempontból is megéri. Az érintetti párbeszéd például egyértelműen üzleti problémát old meg. Olyan gyakorlat, amely nem ritka alkalomra szóló dísz, hanem része a normál üzletmenetnek. Az energiaszektorban sok érintetti elvárás nem összeegyeztethető, ráadásul az E.On csoport olyan környezetben valósítja meg ezt, amelyben a gazdasági fenntarthatóság alappillérei inognak.
Az Üzleti Etikai Díj alapítói már 2000-ben megfogalmazták azokat a szempontrendszereket, amelyek alapján egy 21. századi vállalat etikus. Egyrészt, hogy felelős gondolkodásmódról tesz cselekedetein keresztül tanúbizonyságot, tehát felelősséget vállal a munkatársaiért, a szűkebb és tágabb környezetének jólétéért, a társadalom fejlődéséért, a klímaváltozás negatív folyamatainak visszafordításáért, az esélyegyenlőség javulásáért. Másrészt tetteit nem elsősorban a mindenáron haszonszerzés irányítja, hanem a másokról gondoskodás, a más érdekeinek, jól-létének figyelembe vétele is. A szempontrendszer harmadik pontjában pedig a környezet – szűkebb és tágabb, emberi, természeti és üzleti – érdekeinek figyelembe vétele került: a cég emiatt képes átértékelni a várható üzleti hasznát, illetve át tudja változtatni cselekedetinek célrendszerét magasabb rendű célok érdekében. Ezek a szempontok azonban a díj indulásakor még nem voltak számon kérhetőek, mutatott rá Demcsák Mária előadásában.
- A cég etikai magatartása alkalmazottai felé
- A cég tulajdonosainak etikai magatartása tulajdonosi jogosítványaik gyakorlása közben
- Ügyfelekkel, üzleti partnerekkel szembeni etikus üzleti magatartás
- Társadalmi felelősségvállalás
- A környezettel szembeni felelős magatartás szempontjai
– Számos ponton még elnézőnek kellett lennünk, elvétve találtunk példát a tökéletesen etikus cégre. 2000-ben a minőségi tanúsítványok és a környezeti szempontok voltak előtérben, és nem lehetett arról beszélni, hogy a világ fennmaradásának szempontjai hol érvényesülnek a cégek működésében. Az üzlet és etika szó még nem szerepelt egymás mellett. A fejlődés azonban elindult.
A harmadik évben már tetten érhető volt a tudatosodás, hangsúlyváltások, az etika szó tartalmának gazdagodása. 2002-ben már azok a cégek voltak esélyesek a díj elnyerésére, amelyek üzleti filozófiáját a minden áron való piaci versenyelőny megszerzése helyett az optimális haszonra törekvés jellemezte. Ebben az évben jelentek meg először a jelöltek között a kisvállalatok, de még mindig jellemző volt a nyilvánosságtól való félelem. 2003-ban és 2004-ben az alapítók már azt kérték az üzleti élet döntéshozóit, hogy döntéseikben tudatosítsák: minden tettük, cselekedetük hatással van a földgolyó állapotára, környezetünk, életünk jövőjére. Szemmel láthatóan egyre nagyobb presztízzsé vált a nagyvállalatok körében, hogy elnyerjék a díjat. A következő két évben jutott el a fejlődés arra a szintre, amikor már a klímaváltozás ijesztő ténye egyre több cégben tudatosult. Belülről fakadó kényszerré, a társadalom, a másik ember, a környezetünk iránti kötelességtudássá vált az etika.
Elterjedt és divatossá vált a CSR, megjelent a fenntartható fejlődés fogalma és hirtelen hatalmas mértékben megnőtt a pályázók létszáma. A zsűrinek is kibővült a feladata: meg kellett találni azokat a vállalatokat, amelyeknél nem a divat, hanem a szívből jövő elhatározás befolyásolta a cselekedeteiket. 2005-2006-ban már külön kategóriába kerültek a kis- és középvállalatok, hiszen a pályázók között egyre nagyobb számban jelentek meg a kisebb hazai cégek. A termék és szolgáltatás etikusságát azonban még ekkor sem lehetett számon kérni. A nyolcadik díjátadó gálán már megjelent a klímaváltozás alapján az alternatív energia, a visszafordítható folyamatok elemzése, az ökoszisztéma védelme és a zsűri szempontrendszere tovább bővülhetett: a 2000-ben megfogalmazott szempontrendszereket már teljes egészében figyelembe vették a mérlegelésnél. A kilencedik díjátadón pedig egyértelmű lett, beérett a felelős gondolkodásmód és a klímatudatosság a vállalati gondolkodás részévé vált. 2010 óta azt a vállalatot illeti meg az etikus üzlet cím, amelyiket áthatja a tudatosság és a felelősség. Az utolsó három évben a standard programokon túl a zsűri a plusz elköteleződést is keresi, amit főleg a középvállalati körben találtak meg.
– Magyarországon úgy tűnik, a középvállalatokra jellemző a legerőteljesebben, hogy egymásért és a környezetükért van a vezető és a munkatárs, szívükkel tudják, hogy mi a dolguk. A kicsik pedig természetesen teszik, anélkül sokszor, hogy kimondanák, hogy amit tesznek, az felelősségvállalás, vagy etikus magatartás – mutatott rá Demcsák Mária, aki szerint ha a vállalatok vezetői és a munkatársaik az emberi mivoltukat viszik az üzletbe, máris nagyot léptünk a fenntartható világ felé.
Dr. Kovács Eszter, a Profil Tréning Kft. ügyvezetője is az emberi tényezőket hangsúlyozta, amikor arról beszélt, hogy milyen lesz a világ. Miközben az évek alatt egyre többen fordultak a fenntartható fejlődés felé, a pszichológia a személyes jól-létünkkel kezdett foglalkozni. A két fogalom szorosan összefügg: csak akkor tudunk másokról gondoskodni, ha mi magunk jól vagyunk. A FLOW fogalmát meghatározó Csíkszentmihályi Mihály azt a kérdést tette fel, hogy vajon mit tudnak azok az emberek, akik képesek beleveszni az általuk végzett tevékenységbe és teremtenek. Martin Seligman pedig azt vizsgálta, hogy mitől válunk elkerülővé, és miért nem tudunk teremtő módon közreműködni a fenntartható fejlődésben. – A világ is olyan, mint a testünk, amelyet a sok millió sejt harmonikus együttműködése tesz működőképessé. A Földet pedig a hétmilliárd ember közössége működteti – utalt Kovács Eszter László Ervin együttműködést sürgető gondolataira.
Az egyik legfontosabb tényező, ahogyan magunkról gondolkodunk. Ha azt érezzük, hogy veszélyes világban élünk, jobbára az „üss és fuss” üzemmódba kerülünk, míg ha érdekesnek és barátságosnak látjuk a minket körülvevő környezetet, gyakran leszünk a teremtő „építs és bővíts” üzemmódban. Ekkor tudunk felelősséget vállalni magunkért és a környezetünkért. Az etikusság szempontjából Kovács Eszter a bátorságot emelte ki: akkor kell igazán fenntartható fejlődés üzemmódba kapcsolni, amikor válság van, amikor a források szűkülnek, amikor nehéz. Bátorság viszont csak akkor terem, ha képességes vagyok, ha úgy tudok gondolkozni, hogy a hiba kijavítható és sok olyan tapasztalatom van, amikor jól működtem. A mi kultúránkban azonban nem könnyű eljutni ebbe az állapotba, hisz a problémafókuszú, kritizáló közegben nehéz magunkat értéknek tekinteni. Ha viszont nem vagyok érték, miért lennék fontos, és ha nem vagyok fontos, miért lennék felelős. A fontosságtudat nélkül tehát nincs felelősségvállalás se. A Profil Tréning által kifejlesztett MQ test az egyik módszer, amellyel mérni lehet, hogy ki mennyire érzi magát fontosnak.
