Az idén 100 éves, 70 országban jelen lévő, 80 ezer embernek munkát adó nagyvállalat a technológiai újításaival hozzájárul Földünk egészségéhez, a Holcim Awards, a Holcim Foundation fenntartható építészetet népszerűsítő nemzetközi versenysorozata pedig támogatja, hogy innovatív, jövőorientált és megvalósítható fenntartható építészeti projektek szülessenek a Föld bármely pontján. Kampányát a világ egyik legrangosabb amerikai kommunikációs folyóirata, a The Holmes Report a Sabre Awards díjával ismerték el 2012. május 31-én Brüsszelben.
A jelenlegi globális trendek - népességnövekedés, fokozatosan romló ökoszisztémák, éghajlatváltozás stb. - nem fenntarthatóak, és ha azt szeretnénk, hogy 2050-re a világ várhatóan kilencmilliárd lakosa megfelelő életkörülmények között éljen a Föld eltartó képességének határain belül, ahhoz alapvető gazdasági, társadalmi, politikai és technológiai változásokra van szükség az elkövetkező évtizedekben - mutat rá a WBCSD (World Business Council for Sustainable Development) által elkészített Vision 2050 jelentés, amely felvázolja azokat a főbb útvonalakat és szükséges konkrét teendőket ágazatokra lebontva, melyeket az üzleti szféra saját maga tehet e cél érdekében.
A Holcim különösen sokat tesz azért, hogy a fenntartható város koncepciója minél szélesebb körben elterjedjen a világban.
„A Holcim Fórumokon háromévente a világ különböző pontjairól érkező szakemberek összeülnek, hogy a kutatásokra és megvalósuló gyakorlatokra épülve megvitassák a témát. A munkába a döntéshozókat is bevonják, hiszen az elméletből gyakorlat az o segítségükkel válhat. Nem is gondolnánk, hogy a világ különböző szegleteiben milyen előremutató programok valósulnak meg. Bogota polgármestere például a közösségi közlekedés átszervezésében ért el kiemelkedőt, míg egy dél-amerikai város a zöldtetők kialakításának támogatásával tudta drasztikusan javítani a környék levegőjének minőségét" - mutat rá Márta Irén, a Holcim Hungária Zrt. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.
A 2010-ben Mexikóban tartott harmadik Holcim Fórumon is kiderült: a fenntartható város fogalma tág, és az eszme súlypontja folyamatosan módosul.
„Korábban elsősorban környezetvédelmi kérdésként fogalmazódott meg, és a természettel való együttélés fenntarthatóságát jelentette. Az 1980-as válságot követően egyértelműen az energiagazdálkodás fenntarthatósága került előtérbe a gazdasági szempontok alapján. Mára ez a két vetület kibővült társadalmi és kulturális aspektusokkal, így az eszme négy lábon áll" - magyarázza a koncepció fejlődését dr. Novák Ágnes, a MOME Építészeti Tanszékének adjunktusa, aki személyesen is részt vett a legutóbbi, 2010 áprilisában tartott fórumon.
A globális, építőipari alapanyagot gyártó vállalat alapítványának megközelítésében a high-tech, innovatív technológiák megjelenítése és széles körben való elterjesztése éppúgy szerepel, mint a nagyon széles rétegek bevonása és érdekeinek megfelelő képviselete.
„Mexikóváros ehhez autentikus helyszínnek bizonyult, hiszen a nagy népsűrűségű, intenzíven élő városban megvalósul a fejlett technológia és a fejletlenebb szinten élő széles néptömegek együttélése" - mutat rá a fenntartható város koncepciójának egyik problémájára a szakember.
Nincs univerzális recept arra, hogy mi a jó megoldás. Ezt minden kultúrának, országnak magának kell megtalálnia. Egy nagyon sűrűn lakott városban az alapvető kérdés a terület felhasználása és a hulladékkezelés, míg Budapesten például a fenntarthatóság kérdését elsősorban a városból kifelé költözés csökkentése, a városnak mint lakófunkciónak az új tartalommal való megtöltése adja. A zsugorodó város - „shrinking city" - elnevezésű jelenség más európai országokat is elért. Ha kiürül a lakófunkció, romlik a bentlakók életminősége. Egy város életében viszont nem egy-két éves hatásokról beszélünk. Egy rossz döntés emberöltőkre nyomja rá a bélyegét.
„Finoman kell bánni a várossal. A fenntartható város koncepcióját ezért is nehéz általánosságban megfogalmazni" - teszi hozzá Novák Ágnes.
Az energiaigényes ágazatban tevékenykedő építőipari cégnek, a Holcimnak erkölcsi kötelessége, hogy zöld, alacsony karbonkibocsátású termékeket fejlesszen, s a partnereit ezek használatára ösztönözze A Holcim tevékenysége abban egyedülálló, hogy a jelentős hagyományokkal és globális jelenléttel büszkélkedő vállalat nagyon korán felismerte, hogy jelentős pozitív hatást a gyártás- és termékfejlesztésen túl, a fenntartható építészeti megoldások támogatásával érhet el. Ebből nőtte ki magát az a társadalmi igényesség, hogy a fenntartható koncepció minél szélesebb körű elterjesztése váljon a vállalat hitvallásává.
„Érdekes kettőség, hogy egy tőkeerős cég tudott a tudományba és az innovációba érdeklődést, izgalmat és pezsgést hozni, másrészt ez a pezsgés visszahat a saját iparára azáltal, hogy újszerű gondolatok kerülnek be a betoniparba" - mutat rá Novák Ágnes.
Az európai városok közül több igyekszik előtérbe helyezni a fenntarthatóság értékrendszerét tudományosan és kulturálisan egyaránt. Malmö és Stockholm például az iskolapéldája az eszme gyakorlatba való átültetésének. Hosszú távon azonban a legnagyobb kihívást Kína és India jelenti. Ezekben az országokban hihetetlen volumenű építkezések zajlanak, kérdés, hogy tudnak-e majd olyan önmérsékletet tanúsítani, amelyet anno Európa nem tett meg. Vajon erkölcsileg ki engedheti meg magának, hogy számon kérje a feltörekvő államok fejlődésében azokat a fenntarthatósági kritériumokat, amelyeket a fejlett világ sem tudott betartani. A Holcim alapítványa által rendezett építészeti világversenyeket és díjátadókat, valamint az azokhoz kapcsolódó szimpóziumokat rendre valamely problémákkal küszködő feltörekvő országban tartják. Ennek nyilván van üzenetértéke: Európa nem gyarmatosítóként jelenik meg, hanem együttműködő partnerként.
Márta Irén úgy véli: nem elég fenntartható városban gondolkodni, fenntartható országot kell építeni, ehhez pedig mindenképpen összefogásra van szükség az üzleti élet szereplői, a döntéshozók és az állampolgárok részvételével.
Fotóalbum és önkéntes munka
Az idén 100 éves nagyvállalat két dologra büszke elsősorban: a munkatársaira, akiknek a sikert köszönheti, valamint a technikai háttérre, amely az o munkájukat segíti. Az ünneplés kapcsán is ez a két tényező került előtérbe, amikor a vállalatcsoport a születésnapja alkalmából önmagát és a céget körülvevőket is megajándékozta.
Az „Iparkodó" (Industrious) címmel megjelent fotóalbum tisztelgés a munkások és a gyárak előtt. Marco Grob világhírű portréfotós a 80 ezer munkatársból választva felejthetetlen arcokat örökített meg, míg a Hiepler-Brunier alkotópáros az ipari üzemeket fotózta. Mindhárom művész teljesen szabadkezet és szabad bejárást kapott a gyárakba, ideális körülményeket teremtve így egy lebilincselő művészi munka létrehozásához. A könyv nagyszerű példája annak, hogy „a társadalmi szerepvállalás nemcsak mellékes kérdés, amivel vaktában dobálózhatunk, és hogy a környezetvédelmi megfontolások nem csupán a természet haláltusájának visszhangjai, hanem az üzleti stabilitás és egyben a globális társadalmi jólét alappillérei" - olvasható a Holcim Ltd. kiadásában megjelent reprezentatív album bevezetőjében.
Az arcokat és iparcsarnokokat bemutató könyv mellett a vállalat dolgozói világszerte közel 100 évnek megfelelő önkéntes munkát ajánlottak fel. A Holcim Hungária Zrt. munkatársai egy évet vállaltak, amely „teljesítését" április 21-én elkezdték az „Együtt a közösségért" elnevezésű összefogási program keretében. A Lábatlani Környezetvédelmi Napon nyolc szervezet példaértékű összefogásával közel félezer embert mozgattak meg a gyerekek környezetvédelmi célú nevelése érdekében, Miskolcon pedig egész napos önkéntes munkával segítették a Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi majorságát. A Holcim dolgozói járdát betonoztak, fát ültettek, kecskekarámot építettek, és bozótos erdős területet ligetesítettek a hátrányos helyzetű és sérült emberek szociális integrációja érdekében.
