A közbeszerzésnek többféle formája lehet értékhatártól, eljárási formától, a közbeszerzés tárgyától függően - a közbeszerzési törvény alapján. A közbeszerzési törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzési Hatóság működik.

A közbeszerzés három fő területe:

• az árubeszerzés (forgalomképes, birtokba vehető, kizárólag ingó dolog -ingatlan nem- tulajdonjogának vagy használatra, hasznosításra vonatkozó jogának megszerzése ,
• szolgáltatás megrendelés (kulturális, jogi, vallási, szociális, oktatási, egészségügyi, vendéglátóipari, társadalombiztosítási stb.),
• építési beruházás: kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, továbbá szerkezetépítést, épületgépészeti szerelést, építési eszköz bérlését, befejező munkálatokat.

Közbeszerzés továbbá építési koncesszió vagy szolgáltatási koncesszió megkötése ügyén is kiírható. A közbeszerzésben résztvevő ajánlattevők és ajánlatkérők az EKR rendszerén keresztül kötelesek a kommunikációt és az eljárást lefolytatni.

Évente igen nagyszámú közbeszerzést írnak ki, és eligazodni egyáltalán nem könnyű. Vannak azonban erre szakosodott tanácsadók és cégek is, ahol a legnagyobb közbeszerzési és privát beszerzési adatbázisokban, személyre szabott keresési lehetőségekkel és magas színvonalú szakmai ügyfélszolgálattal segítik a pályázni kívánókat.

Kinek kötelező a közbeszerzés?

A közbeszerzési eljárás során a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben (Kbt.) meghatározott ajánlatkérő szervezetek meghatározott értékű árukat, szolgáltatásokat és építési beruházásokat rendelnek meg a törvényben meghatározott szabályok szerint.

A beszerzés visszterhes, azaz nem lehet ingyenes - ellenszolgáltatás ellenében történik. Az említett törvény megszabja, hogy kik kötelesek közbeszerzés útján eljárni, vagyis kik minősülnek ajánlatkérőknek.

Továbbá a törvény megadja a beszerzés alá tartozó tárgyakat, amelyeket az ajánlatkérő szervezetek közbeszerzési eljárás során kötelesek beszerezni, amennyiben a tárgyak értéke eléri a törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárokat.

Közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek pl.:

• Klasszikus ajánlatkérők:
  • a minisztérium,
  • az állam,
  • költségvetési szerv,
  • közalapítvány,
  • helyi önkormányzat,
• olyan jogképes szervezet, amelyet kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoztak létre, vagy ilyen tevékenységet lát el és azt a fenti szervek finanszírozzák, irányítják stb - közszolgáltatók.
• Léteznek ún. önként csatlakozó szervezetek is, amelyek ajánlatkérőnek nem minősülnek, ám a közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vagy szerződésben vállalják, illetve számukra jogszabály közbeszerzési eljárás lefolytatását kötelezővé teszi. Önként alkalmazás esetén is a csatlakozóknak a törvény valamennyi rendelkezését be kell tartania.

Az eljárás résztvevői

A résztvevők közül a legfontosabbak a fent is felsorolt ajánlatkérők, tehát állami és önkormányzati szervezetek, az ő tulajdonukban álló közszolgáltatók (pl. energiaszolgáltatók, tömegközlekedési vállalatok).

A másik oldalon az ajánlattevők állnak, vagyis olyan -az EKR-ben regisztrált- magánszemélyek, cégek vagy civil szervezetek, amelyek ajánlatot tehetnek.

A részvételre jelentkező az a személy, cég vagy szervezet, amely a több szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában benyújtja a jelentkezést.

A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében közvetlenül résztvevő szervezetet nevezzük alvállalkozónak.

A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattevők felé, akik azonban más szervezetekre is támaszkodhatnak, hogy az alkalmassági feltételeknek eleget tegyenek. Ezeket az alkalmasság igazolásában részt vevő, kapacitás illetve erőforrás nyújtó szervezetnek nevezik.

Milyen típusú beszerzések vannak?

A közbeszerzés tárgya és becsült értéke alapján többféle eljárás típus létezik. A közbeszerzési eljárás lehet nyílt eljárás, meghívásos eljárás, innovációs partnerség, tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd, és hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás.

Az értékhatár fontos!

Természetesen nem bármilyen értékhatárú beszerzésre lehet vagy kell közbeszerzést kiírni. A közbeszerzési eljárások során megkülönböztetünk uniós és nemzeti értékhatárokat. Az uniós értékhatárokat az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában illetve honlapján. A nemzeti értékhatárokat minden évben a központi költségvetésről szóló törvény rögzíti.

A 2020-as évre a nemzeti értékhatárok klasszikus ajánlatkérők esetén:

• árubeszerzés: 15 millió forint
• építési beruházás: 50 millió forint
• építési koncesszió: 100 millió forint
• szolgáltatás megrendelése: 15 millió forint
• szolgáltatási koncesszió: 30 millió forint.

Az értékhatárok közszolgáltatók esetén:

Árubeszerzés 50 millió, építési beruházás 100 millió, építési koncesszió 200 millió, szolgáltatás megrendelése 50 millió, szolgáltatási koncesszió 100 millió forint.