Prószéky Gábor Kép:PP/FényesGábor

A Morphologic története 1991-ben kezdődött, illetve már jóval korábban, hiszen a céget alapító dr. Prószéky Gábor már az egyetemen a számítógép és a nyelv kapcsolatát kutatta. Az, hogy végül a tudományból üzlet lett, a rendszerváltásnak, valamint Tihanyi László és Pál Miklós társalapítók mellett az üzletember Dominus Péternek, a cég negyedik alapítójának köszönhető. – Négyen összeálltunk, és a speciális tudásra vállalkozást alapítottunk. Tipikus rendszerváltáskori cégként indultunk, nem tudtuk, hogy mi „vállalkozók” vagyunk. De azt láttuk, hogy terjednek a számítógépek, és megjelennek a nyugati országokban az első olyan alkalmazások, amelyeknek közük van a nyelvhez, például a helyesírási programok. Korábban a saját örömünkre már összeraktuk az első magyar szóalaktani rendszert, és mivel a számítógépen írt szövegek csupa ilyen, szótőből és toldalékokból álló szavakból épülnek fel, szinte kész volt a helyesírási szoftverünk, amely ugyanolyan hatékonyan működött a bonyolult magyar nyelvre, mint a külföldi helyesírás-ellenőrzők. Mire tehát felmerült az igény, mi készen álltunk annak kielégítésére – emlékszik vissza az indulásra Prószéky Gábor.

Míg korábban az elméleti szakember és barátai azért fejlesztettek, mert izgatta őket a probléma, hirtelen kiderült, hogy ezért a tudásért a piac hajlandó fizetni. Dominus Péter, aki az üzleti szellemet képviselte a vállalkozásban, tudta, hogy a nehéz magyar helyesírást nem fogják mások megoldani, és felvetette az üzlet lehetőségét. Így két ügyvezetővel elindult a cég: az elképzelés szerint az üzletet Dominus Péter mozgatta, Prószéky Gábor pedig a megoldást szállította. Csakhogy nagyon hamar kiderült, hogy ebben a világban a kapcsolatrendszer is szakmai alapokon nyugszik: üzletet az tud hozni, akit a szakmai világ is elfogad. – Abban az időben ezen a területen nem az üzletember nyert, hiszen a nagy multinacionális cégek – Microsoft, IBM, Xerox – is érdeklődtek a közép-európai nyelvek iránt. Mivel korábban azok a szakemberek sem vállalkozók voltak, hanem konferenciákon ültek, a tudományos kapcsolatokat lehetett üzletté konvertálni. Gyakorlatilag az én kapcsolati tőkém hozott elsősorban üzletet, így 1994-ben Dominus Péter tulajdonrészét kivásároltuk.

Mai szemmel a saját indulását nem tartja etalonnak Prószéky Gábor a jelen fiatal vállalkozói számára. Nem érezték ugyanis a vállalkozásnak azt a rizikóját, amit a maiak már akkor látnak, amikor belevágnak. Belevágtak, mert érezték, hogy van ebben „üzlet”. Menet közben kellett megtanulni az üzleti szemléletet. – Jó volt az iskola, hogy folyamatosan olyan korábbi elméleti kutatókkal találkoztam, akik egy-egy üzleti céget képviseltek. Ugyanakkor – és ez a mai napig komoly előnyt jelent – soha nem adtuk fel a kutatási céljainkat.

Akadémikusból üzletember

Prószéky Gábor pedig kutatóként megtanult üzletemberfejjel is gondolkodni. Nem volt egyszerű, vallja, hiszen nem csupán a saját gondolkodását kellett átformálnia, hanem a szintén tudományos munkában örömüket lelő üzlettársaiét is. Az első és legfontosabb volt megtanulni, hogy az idő korlátos. A projektszemléletet az induláskor igyekezett elsajátítani. – Akadémiai környezetben adott esetben szívesen lövünk verébre is ágyúval, mert az számít, hogy megoldom-e a problémát. Az üzleti világban a kérdés másképp merül fel: hogyan oldom meg ennyiért a problémát. A megrendelő csak azért fizet, ami eladható a piacon, a pluszráfordítást senki nem értékeli.

Az üzlet felfutása gyorsan történt: a kilencvenes évek közepére már létrejött a szerződés a szoftvertechnológiai világ elismert fejlesztőcégeivel. – Az indulást követő harmadik évben, 1993-ban – még gmk formában működtünk – sikerült megállapodást kötnünk a Microsofttal a Word szövegszerkesztő magyarosítása kapcsán. A magyar helyesírási és elválasztási programunk tudása meggyőzte az ottani szakembereket, és nem kérdezték, hogy mekkorák vagyunk, sem azt, hogy milyen cégformában működünk. Kizárólag a terméket vizsgálták, azt viszont nagyon alaposan. Ez a szerződés nagy erőt adott a háromfős cégnek. Ezután az IBM/Lotus, a Xerox és az Adobe számára dolgozó WinSoft is megvásárolta, és termékei különféle változataiba beépítette a MorphoLogic fejlesztéseit.

Cégstruktúra igény szerint

A magyar nyelvből indultak ki, de mivel ez nagyon bonyolult, a MorphoLogic szakemberei által kitalált technológia több más, szintén „nehezen számítógépesíthető” nyelvre is átültethető volt. Ez újabb megrendeléseket szült a lengyel, a cseh vagy a román piacok felé. Ahogyan a nagy szoftvercégeknek folyamatosan nőtt az adott nyelvre készített szoftverportfóliója, újabb és újabb nyelvi eszközökre volt szükség, amelyet a közép-kelet-európai piacra ekkor már a hazai versenytársakat megelőzve a MorphoLogic szállított.

Nemcsak a kutatói kapcsolatok és a termékek minősége, a versenyben a gyorsaság is számított. Gyakorlatilag a cégstruktúra az igényekre reagálva alakult: voltak programozók, akik nagyon gyorsan tudtak eredményeket produkálni, igaz, gyerekbetegségekkel. Az előállított kódokkal azonban már tesztelhető és a megrendelőknek bemutatható lett a termék. Eközben pedig jutott arra idő, hogy az alaposabb, de lassabb fejlesztőmérnökök továbbcsiszolják a produktumot. Mire a megállapodás tető alá került, tökéletes volt a szoftver. – Egy kis cég akkor működhet jól, ha kihasználja a munkatársai esetleges tulajdonságait is, míg egy nagy cégnél mindenki csereszabatos. Hiába tud többet vagy mást is az adott pozícióban ülő munkatárs, a folyamatok jól elhatároltak, szigorúan leosztottak. A kis cégeknél viszont nincs minden feladatra másik ember, így nagyon fontosak az egyéb kompetenciák is, amelyekre a szűken vett feladatához amúgy nincs szüksége a kollégának. Költséghatékony, ha nem kell külső szakembert igénybe venni, vagy plusz munkatársat felvenni egy a fő üzletágtól távolabb eső feladat elvégzésére. Nekünk már az elején sikerült az egyéni viselkedéseket úgy összehangolni, hogy végül egységes egész születhetett – mutat rá Prószéky Gábor a kisvállalatok sikerének egyik alapvető tényezőjére.

Üzlet az ingyenbiznisz árnyékában

A kezdeti években a piaci igények alakították a termékportfóliót, majd a már elkészült technológiára építve a MorphoLogic szakemberei újabb és újabb kényelmi szolgáltatásokat fejlesztettek. A MoBiDic intelligens szótárrendszerből továbbfejlesztett MoBiMouse 1998-tól a kisvállalat egyik legsikeresebb terméke lett. – Azt láttuk, hogy az emberek egyre inkább sietnek, és olyan eszközöket szeretnének a számítógépükön, amelyek úgy segítik a mindennapi munkájukat, hogy az tőlük nem követel plusz idő- és energiaráfordítást. A szótárprogramoktól különösképpen ezt várják.

A nyelvhelyességi programoknak a mai napig van hová fejlődniük, hiszen mindig lehet javítani és intelligensebbé tenni őket. De ma egyre nehezebb megtalálni a fenntartható piaci modellt.

2000-ben, amikor már a cég már megerősödött, nagyobb – több mérnökórát, pénzt – igénylő új fejlesztésekbe is belevágtak. Elkészítették a MetaMorpho angol–magyar fordítóprogramot, mely többféle alkalmazás formájában is megjelent (MorphoWord, MorphoWeb, MoBiCAT). Nem sokkal a sikeres megjelenés után azonban a Google magyar nyelvre is közzétette ingyenes fordítóprogramját. – Már korábban láttuk, hogy az internetes üzletek az ingyenes felé mennek, de arra nem számítottunk, hogy a mi piacunkon ez ilyen korán bekövetkezik. Ezek a rendszerek általában nem nyelvi leírásokon, hanem előfordulási statisztikákon alapulnak, és emiatt vannak is hiányosságai, de nem annyira rosszak, hogy a fogyasztó egy némiképp jobbért hajlandó lenne fizetni – mutat rá Prószéky.

A MorphoLogic is lépett: elkészítették a webforditas.hu oldalt, és itt jelentették meg ingyen is legújabb fejlesztésüket. Egyrészt, hogy a bonyolultabb, felhasználó által is kiegészíthető szótárral készült változat számára építsenek piacot, másrészt, hogy ne csak a Google legyen ingyen. Eredeti üzleti modelljükben azonban az nem volt benne, hogy ezután saját magukkal is konkurálniuk kell. – 1991-ben még mindenki fizetett a szoftverekért, és csak 2000 táján jelent meg a freemium modell. De még ekkor sem láttuk, hogy milyen mértékű lesz az ingyenes termékkínálat. Látszott, hogy lesznek ingyenes termékek, amelyek azután – gondoltuk – igényt teremtenek a prémiumverzióra. Csakhogy az emberek megelégszenek az ingyenes programokkal, nem lehet tömegesen igényt generálni a szofisztikáltabb változatokra.

Prószéky Gábor Kép:PP/FényesGábor

2005-ben tehát új feladat előtt állt a kisvállalat, amely addig minden termékét pénzért értékesítette. Meg kellett találják a helyüket a freemium világában. Az első próbálkozás nem volt túl sikeres. – Amikor elkészült az angol–magyar fordítóprogram, felkerestük a legnagyobb portálokat. Azt ajánlottuk, hogy csináljunk közös üzletet, tegyünk elérhetővé külföldi tartalmakat a fordítóprogram segítségével az ő oldalaikon. Senki nem akart kooperálni velünk, mondván, hogy ha rossz a termék, nem kell, ha pedig jó, akkor elviszi tőlük a látogatókat az eredeti forráshoz. Be kellett látnunk, hogy bizonyos szegmensben egyáltalán nincs szükség a fizetős kínálatra.

Új modell

Ma már minden valaha készített MorphoLogic terméknek van ingyenes konkurense, a cég mégis talpon tudott maradni.

Új szerepbe került a webforditas.hu weboldal is: azon túl, hogy reklámozta a fizetős termékeket, hirdetési felületként is működött. Ez azonban még nem tartaná el a vállalkozást. Meg kellett találni azt a réspiacot, ahol van fizetőképes kereslet a nyelvi programokra, még ha nagyon szűk is. És újból fontos szerephez jutott a kutatói hírnév és az abból eredő lobbierő: a MorphoLogic konzorciumban más cégekkel elnyerte az Európai Unió megbízását például egy az unió összes nyelvére működő keresztfordító-program elkészítésére. Persze az iTranslate4.eu is ingyenes, de a fejlesztéssel járó munkát a támogatás finanszírozta.

Mindezek mellett pedig racionalizálni kellett a cég költségeit: kevesebb munkával, hatékonyabban értékesíteni a reklámfelületeket, és lefaragni a fejlesztések árát. Mivel Prószéky Gábor nem hagyott fel a kutatói tevékenységgel, a sok mérnökórát igénylő munkák átkerültek az időközben általa létrehozott egyetemi kutatócsoportba. Így a kisvállalkozás ma a túléléséhez szükséges üzletszerzésre és az új utak kialakítására fókuszálhat. Persze, mondja Prószéky Gábor, a Google-t övező hírnévvel a MorphoLogic soha nem konkurálhat, de a maga piacán éppúgy mindig ott lehet az élvonalban a termékeivel. Legutóbb például piacra dobták a webforditas.hu mobilra optimalizált változatát, persze ingyen. De a piaci igényekre reagálni kell, még a freemium-világban is. Ezt célozza meg hamarosan megjelenő szoftverük, a MorphoMouse, amely új módon igyekszik integrálni a cég eddigi fejlesztéseit a jelen igényeivel.