Mártonffy Béla, a szervezet elnöke hangsúlyozta, "a kezdeti nagy ijedelem után egy kicsit jobbnak tűnik a helyzet". Tavaly elsősorban az alma károsodott, az idén azonban jóval értékesebb gyümölcsfajták (kajszi, cseresznye, őszibarack és meggy) fagytak el szinte teljesen. Összmennyiség tekintetében ezért kisebb lesz a kiesés, mint tavaly volt, de áruértékben lényegesen rosszabb évre számítanak. A magyar gyümölcstermelés pozíciójáról elmondta: a jövedelmezőséget és a versenyképességet vizsgálva az európai mezőny alsó harmadában van, annak ellenére, hogy a természeti adottságok kiemelkedőek. Úgy vélte, a felzárkózáshoz leginkább fejlesztésekre és megfelelő fajták alkalmazására van szükség.
"A magyar gyümölcstermés hatvan százalékát adó almának mindössze harmadát termelik korszerű technológiák alkalmazásával, kétharmadát elfogadható vagy alacsony színvonalon. Éppen ezért a fejlesztés kulcskérdés - mutatott rá. A meggy esetében stabilizálni kell a termésmennyiségeket, és akkor elkerülhető a világpiaci trendek negatív hatásainak begyűrűzése. Hasonló problémákat és lehetőségeket lát az elnök a kajszi, az őszibarack, a szilva, a dió, illetve a cseresznye esetében is. Csizmadia György alelnök hozzátette, leginkább a technológiai és technikai háttér fejlesztésére kell koncentrálniuk. Az uniós tervezési ciklus végén a pénzügyi források szűkösek, de 2014-től olyan pályázati rendszert szeretnének, amely jelentősen segíti a technológiai fejlesztéseket, másrészt egyszerű ügymenetet garantál.
Az ülés házigazdája, L. Simon László országgyűlési képviselő kiemelte, a magyarországi gyümölcsültetvények nagy része elöregedett. Többségüket a rendszerváltás előtt telepítették, ezért nagyon fontos lenne ezek folyamatos és gyors leváltása. "A gyümölcstermesztés a magyar mezőgazdaság húzóágazata lehet, még akkor is, ha a feldolgozóipar gyakorlatilag megszűnt Magyarországon. Kisebb üzemek létesültek, de ezek felfutásáig, illetve az újak megépüléséig a beszállítói pozícióinkat kell megőrizni mind a német, mind az európai piacon" - mondta.
