Orosz és amerikai kutatók bejelentették, hogy olyan mesterséges anyagot fejlesztettek ki, melyből hatékonyabban hozható létre üzemanyagként használható hidrogén. Az illinois-i Argonna National Library és a moszkvai Institute of Physics and Technology – a jelenlegi politikai klímában talán rendhagyó összefogása – révén vízből állítottak elő hidrogént fényérzékeny lipidek és napfény segítségével. A lipidek az élőlények létfontosságú szerves vegyületei, melyek glicerinből és zsírsavakból állnak.
Fényből üzemanyag
Az eljárás lényege, hogy titánium-dioxidot használnak a fénykatalízis létrehozására. Ez a hatást úgy érik el, hogy fényérzékeny fehérjéket helyeznek nanokorongokba (amiket a lipidekből álló sejthártyából nyertek), amivel a bakteriorodopszin sejthártya működését utánozzák.
A nanokorongokat vízben titániummal együtt feloldják, ezzel beindul a fénykatalízis, platinumot adnak az így kapott elegyhez. A nagyjából két-három órás eljárás során zöld és fehér fényt használnak. Utóbbiról kiderült, hogy hetvennégyszer több hidrogént képes produkálni. A tudósok innovációjukat az ACS Nano szakfolyóiratban ismertették.
A hidrogén, mint üzemanyag, a legzöldebbek egyike, már ami a végterméket illeti. A hidrogénüzemű autók kipufogóján csak víz jön ki. Pontosabban pára.
De az üzemanyagcellák gyártása már közel sem ilyen tiszta folyamat, összetett és költséges anyagok kellenek hozzá. Nagy, ipari méretekben történő gyártásuk sosem volt egyszerű mutatvány.
Szén-dioxidból üzemanyag
Eközben az amerikai Berkeley National Laboratory kutatói ugyancsak nanoanyagok segítségével állítottak elő olyan szintézisgázt (ami szén-monoxidból, hidrogénből és szén-dioxidból áll), amit mesterséges üzemanyagok és más vegyi anyagok gyártásához használnak.
Az innováció annyiban előrelépés, hogy mindössze vizet és szén-dioxidot használtak fel alapanyagnak, a létrejövő elektrokémiai folyamat során rézatomokat is alkalmaztak nanoméretű aranyfelületen. Mindezt ráadásul szobahőmérsékleten, speciális hőmérsékletet nem igényelve.
A rézatomok száma szabta meg, hogy mennyi szén-monoxid és hidrogén keletkezik (mert az aranyfelület inkább csak szén-monoxidot produkál).
A tudósok optimisták, hogy a folyamat ipari méretekben is reprodukálható, ami rendkívül örvendetes lenne, hiszen az üzemanyag alapanyaga megújuló energiaforrás (víz) és üvegházgáz (szén-dioxid).
A szintézisgázt (syngas) metanolban, dízelüzemanyagban és más vegyi anyagokban szokták felhasználni. A Nobel-díjas Oláh György által kitalált metanolról itt olvashat.
Forrás: futurism.com